Ajánló
A képzést mérlegképes könyvelőknek, gazdasági ügyintézőknek ajánljuk.
Tematika
Számviteli kormányrendeletek 2022. évi változásai
2021. decemberében, a 719/2021.(XII.20.) Kormányrendeletben meghatározottak módosult néhány egyes sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Az érintett jogszabályok módosításait röviden összefoglaljuk, melyek a következők:
A) A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
B) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet
C) Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
D) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
Társasági jog változásaival kapcsolatos számviteli összefüggések
Új jogintézmény, a szerkezetátalakítás
a) A szerkezetátalakítás célja
b) a fenyegető fizetésképtelenség és fizetésképtelenség megkülönböztetése
c) a szerkezetátalakítás szereplői
d) a szerkezetátalakítás folyamata és számviteli vonatkozásai
A kényszertörlés, szigorúbb szabályokkal
Az oktatás során ismertetjük a kényszertörlési eljárás folyamatát, annak számviteli vonatkozásait abban az esetben, ha normál működésből, vagy, ha végelszámolásból kerül át egy cég kényszertörlésbe, illetve ha a kényszertörlési eljárásból felszámolási eljárás lesz. Továbbá ismertetjük a kapcsolódó módosított, szigorúbb szabályokat, különös tekintettel a vezető tisztségviselők és tagok személyes felelősségére.
Jogi személyek egységes nyilvántartása és annak hatása
2023. július 1-jén lép hatályba az a törvény, amely létrehozza a cégek és a civil szervezetek egységes nyilvántartását, amely által automatikus folyamat során valósulhat meg a jogi személyek bejegyzése.
A megváltozott bejegyzési folyamat számviteli vonatkozása az, hogy automatikus döntéshozatal bevezetésével a bíróságok jelentős ügytehertől mentesülnek. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy az informatikai rendszer jelzése alapján hivatalból a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén törvényességi felügyeleti eljárás induljon.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításának számviteli vonatkozásai
A Ptk. jogi személyekről szóló könyve 2021-ben több ponton módosult Az oktatás során azon változásokat ismertetjük, amelyeknek számviteli vonatkozásai vannak. Ezek a következők:
A) Pótbefizetést nem kötelező visszafizetni, ha a tagok úgy döntenek.
B) Új „feltöltéses szabály” alapján a tagok határozhatnak úgy, hogy egészben vagy részben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását.
C) Ha a tőkeleszállítás vagy tőkekivonás a tagsági jogviszony megszűnése miatt következik be, akkor a tag a veszteséget is viseli, de a saját tőkében lévő értékelési tartalék is része az elszámolásnak.
Új típusú fizetésképtelenségi eljárás a veszélyhelyzet alatt, a reorganizáció
A koronavírus-világjárvány elleni védekezés részeként egy új eljárási forma, a reorganizáció jött létre, amelynek lényege, hogy a vállalkozás az eljárás ideje alatt 90 napos moratóriumot kap a reorganizációba bevont hitelezőktől.
Az eljárást egy 2021. április 17-én hatályba lépett kormányrendelet vezette be amiatt, hogy a járvány sok, egyébként pénzügyileg stabil vállalkozást is nehéz helyzetbe hozott, ezen vállalkozások működőképességének helyreállítását szerette volna megkönnyíteni a reorganizáció. Az eljárást átmeneti jelleggel, 2021. május 22-ig vehették volna igénybe a ő vállalkozások.
Ezt követően a reorganizációs eljárás szabályozása kisebb módosításokkal egy másik veszélyhelyzeti kormányrendeletbe került át, melynek eredményeként a társaságok 2022 végéig élhetnek a reorganizáció nyújtotta lehetőséggel. (A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az Országgyűlés a nyári szünetet megelőzően törvényt fogadott el a veszélyhelyzettel, illetve annak majdani megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról. Ennek részeként a reorganizációra irányadó szabályok törvényben szabályozottak.
a) a reorganizáció célja
b) Az eljárás szereplői
c) Az eljárás folyamata és annak számviteli vonatkozásai
Az üzletág átruházásának lehetőségei és számviteli elszámolása
Az üzletág átruházása során egy adott vállalkozás jól körülhatárolható tevékenységet végző szervezeti egységének az átruházására kerül sor. Az oktatás során ennek lehetséges megoldásait és az egyes megoldások számviteli összefüggéseit foglaljuk össze.
Az átruházás esetei:
a) vásárlás
b) kiválás egy már működő vállalkozásból
c) leválasztással, a reorganizációs eljárás során
Származékos ügyletek
Az euróövezeti országok stabilitási gondjai, az energiapiac áringadozásai, az alapanyagok árainak növekedése, a háború és az infláció a devizaárfolyamok volatilitásának és a piaci hitelek kamatainak növekedését okozzák. Az árfolyamhullámzás negatívan hat a külföldi piacokon is aktív, illetve Magyarországon devizaalapú üzleteket kötő cégek üzletmenetére, és előre nehezen tervezhető kockázatokat, illetve veszteségeket eredményezhet, A kamatnövekedésből és az árfolyamok növekedéséből és ingadozásából eredő kockázatok csökkentésének egyik eszköze lehet a származékos ügyletek alkalmazása.
A származékos ügyletek közül a gyakorlatban a legnépszerűbb a pénzügyi eszközökre vonatkozó határidős elszámolási vagy leszállítási ügylet, ezért annak számviteli elszámolását példákon keresztül is bemutatjuk két-két módon:
a) ha nem alkalmazzák a valós értékelést,
b) ha alkalmazzák a valós értékelést.
Az osztalék megállapításának és könyvelésének szabályai
Az osztalék megállapításával és elszámolásával kapcsolatos szabályokat már a beszámoló összeállítása előtt célszerű végig gondolni. Az osztalékfizetés jogi kereteit a Ptk. szabályozza, amelyek kapcsolódnak a számviteli törvény vonatkozó előírásaihoz is.
Az orosz-ukrán háború hatásai az éves beszámolóra
Az Oroszország elleni szankciók bevezetése, a növekvő infláció, a nyersanyagárak és devizák volatilitása és a globális ellátási lánc zavarai, és mindezek hatására a termelési költségek növekedése miatt, minden vállalkozásnak mérlegelnie kell a háború hatását a méregtételek értékelésére és nem utolsó sorban annak felmérése szükséges, hogy a vállalkozás folytatásának elve hogyan érvényesül az érintett vállalkozás esetében.
Az oktatás során bemutatunk néhány olyan területet, amely a beszámoló összeállítása során, a háború hatásaként érintett.
a) Mérleg fordulónap utáni események áttekintése, hatása a mérlegtételek értékelésére és bemutatásának szükségessége a kiegészítő mellékletben, elkülönítve a hatásokat aszerint, hogy a beszámoló mérlegkészítésének időpontja a háború megkezdése előtti (2022. február 24.) vagy utáni.
b) A vállalkozás folytatása elve érvényesülésének vizsgálata.
c) Végelszámolás alá került banknál lévő pénzeszközök értékelése
d) Háborúban érintett vagy gazdasági szankciókkal sújtott területeken lévő befektetések értékelése és hatása a konszolidációra
e) Azon készletek értékelése, amelyek felvevő piaca szankcióval sújtott, vagy amelyhez szükséges alapanyagok beszerzése nem folyamatos az ellátási láncok zavarai miatt
f) Tárgyi eszközök, immateriális javak értékelése.
g) Szankciókkal sújtott export piacokról származó követelések értékelése.
h) Hátrányos szerződések értékelése.
i) A kiegészítő mellékletben bemutatandó információk.
A cash-flow kimutatás összeállításának buktatói
A cash-flow kimutatást az adott üzleti évre vonatkozóan kell elkészíteni a számviteli törvény által meghatározott szerkezetben és tartalommal.
A cash-flow kimutatás összeállítása a működési cash-flow tekintetében indirekt módon történik, a befektetési és finanszírozási cash-flow esetében pedig indirekt módon.
A számviteli eredményben számos olyan gazdasági esemény hatása jelenik meg, melyek nem járnak pénzmozgással, azaz tartalmazza a pénzügyileg realizált jövedelmet és pénzügyileg még nem realizált jövedelmet. A cash-flow kimutatás összeállításának célja, hogy a pénzügyileg realizált eredményt mutassa be, azonban a pénzmozgással nem járó tételek közvetlenül a beszámolóból nem állapíthatóak meg. Pl.: apport. Ezért van szükség arra, hogy a kimutatásba korrekciós tételeket vegyünk fel. Ezekre mutatunk be példákat az oktatás során.
a) a korrekciók keletkezésének okai
b) a cash-flow kimutatás összeállításának buktatói, példák alapján
A fenntarthatóság a számvitelben
Első hallásra azt gondolhatnánk, hogy a pénzügyi beszámolásnak nincs kapcsolata a fenntarthatóság kérdésével. A COVID-19 járvány azonban rávilágított arra, hogy a vállalkozásoknak a gazdálkodásukban jelentkező bizonytalanságokról is be kell számolniuk, mert a befektetőknek nem pénzügyi információkra is szükségük van ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatások számadatait értelmezni tudják.
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában átfogó intézkedéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy ösztönözze a pénzügyi forrásoknak a fenntartható tevékenységek felé irányuló áramlását. Ennek része a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvjavaslat (CSRD) is, amely olyan közös európai jelentéstételi szabályokat állapítana meg, amelyek növelik az átláthatóságot és megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy összehasonlítható módon tegyenek jelentést fenntarthatóságra vonatkozó információkról.
a) Nem pénzügyi információ irányelvének (NFRD) és a CSRD azonosságai és különbségei
b) Az irányelvjavaslat főbb pontjai
Időszerű kérdések
a) Az elmúlt időszakban a forint jelentős árfolyamingadozásnak volt kitéve. Milyen hatással bír ez a devizás tételek év végi értékelésére és milyen megoldásai lehetnek ennek?
b) Iparűzési adókedvezmény elszámolása
c) Létszámadat számítása
d) Felfüggesztett kamatok elszámolása
e) Számítógéppel együtt vásárolt szoftver elszámolása
Jogszerű-e a tulajdonossal szembeni követelés
