Szerzői ajánló

A mai értelemben vett korszerű hírközlés a technika történetében párját ritkító fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeképpen korábban elképzelhetetlen választékú és minőségű szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé a Föld egészén. A hagyományos telefonkommunikációtól indulva mára a hírközlés részévé vált a mobiltávközlés, az űrtávközlés, a rádió-adatkommunikáció, a vezetékes adatátvitel, az internet és a különféle műsorterjesztési platformok, de a számfüggetlen, internetalapú hírközlési szolgáltatások, valamint az applikációk is. A modern hírközlés fejlődésének sajátossága, hogy fokozatosan megvalósul a platformsemlegesség, amelyben a szolgáltatás függetlenné válik az átvitel fizikai alapját jelentő infrastruktúrától. E hálózati, szolgáltatási, technológiai konvergencia pedig tovább erősítette a hírközlés páratlan léptékű műszaki és gazdasági fejlődését, amely egyre jelentősebb hatást gyakorolt a hírközlés-szabályozás, a hírközlés-igazgatás tartalmára és intézményeire.
 
A szabályozás, illetve a hírközlés-igazgatás szempontjából nézve a hírközlés szinte teljesen egyedülálló, önálló és más ágazatokra is alapvető hatást gyakorló utat járt be a közszolgáltatások igazgatásának, állami megszervezésének világméretű folyamataiban, hiszen a legeredményesebben kibontakozó piaci liberalizációs folyamatot jelenti. A hírközlési szolgáltatási és infrastrukturális rendszer ma már alapvetően határozza meg a teljes társadalmi és gazdasági berendezkedéseket, sőt minden ország versenyképességét is.

Jelen elektronikus kötet a hazai hírközlési szakigazgatás történetének, gazdasági közigazgatási összefüggéseinek, szabályozásának, közigazgatási módszereinek, eljárásának, jogintézményeinek és nemzetközi összefüggéseinek, meghatározottságának részletekbe menő elemzésére és ismertetésére vállalkozik. Ennek keretében teljeskörűen feldolgozza az utóbbi közel húsz év, vagyis a hírközlési liberalizáció hazai indulásával (2001. december 23. napjával) kezdődő hírközlési uniós, valamint a hazai jogalkalmazási és bírósági gyakorlatot. Jelen munka tudományos célja, hogy a hírközlésbe való hazai állami beavatkozás, közigazgatási jogérvényesítés okainak, intézményeinek elméleti alapját a joggyakorlattal ötvözze, azzal összefüggésben elemezze.

Bízom abban, hogy jelen mű a tudományos életben, az oktatásban, a hírközlési szakmában, a fogyasztók és a hírközlés iránt érdeklődők számára is hasznos ismeretanyagot közvetít a hazai hírközlési igazgatás történetéről, szabályozásáról, intézményeiről, valamint a joggyakorlat sok esetben küzdelmes, de igencsak érdekes, illetve a közigazgatás egészét érintően is tanulságos kiforrott elveiről és fejlődéséről.