Ajánló
Alapvető jogok, esszenciális értékek. Hatalom a méltatlanság és a kiszolgáltatottság felett. Ennek képességét adja a strasbourgi bíróság gondolkodásának követése. Generációk nőttek fel azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata formálja jogtudatunkat és javítja életminőségünket. Ennek a felgyűlt tudástárnak és bölcsességnek az esszenciáját adja a jelen kézikönyv, hogy jól értsük, mit és milyen eszközökkel panaszolhatunk vagy érvényesíthetünk az emberi jogok területén, és mi mellett törjünk lándzsát, amikor összecsapnak ellentétes értékek. A tisztánlátás, józan ítélőképesség és önálló érvelés képességét építi ki bennünk, végigjárva és súlyozva az Emberi Jogok Európai Egyezménye által védett – hazai jogrendünkben is hasonlóan támogatott – jogokat és szabadságokat. A legalapvetőbb ismereteket közli rendszerezetten és lényegre törően, hogy ennek talaján önállóan tudjuk értelmezni és megoldani a változatos emberi jogi helyzeteket, és biztos érvekkel tudjuk támogatni mindazokat a döntéseket és törekvéseket, amelyek visszavezethetők emberi jogi alapjainkra. Megtudhatjuk, melyik jogunknak mi az alapja, természete és korlátozhatósága. Olvashatunk arról, hogyan fejlődött az idők folyamán egyes jogok tartalma, és hogy milyen teszteket, vizsgálatot kell elvégeznünk annak ellenőrzéséhez, hogy egy jog adott korlátozása igazoltnak tekinthető-e az emberi jogok európai rendszerében. Felüthetjük a kézikönyvet bárhol, amivel kapcsolatban sürgős tisztánlátásra van szükség. Nem hosszas esetleírásokat és akadémiai elemzéseket fogunk találni, hanem egy tiszta gondolkodási rendszert, amit gyakorló jogászoknak és jogkeresőknek szűrt le a kézikönyv a strasbourgi bíróság temérdek esetjogából.
Részletes ismertető
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlata meghatározó jelentőségű az alapjogok védelme területén. Alaposan kidolgozott fogalmai és tesztjei biztos segítséget nyújtanak mindazok számára, akik emberi jogokkal kapcsolatos sérelmeikre keresnek megoldást, ilyen ügyfeleket képviselnek, vagy ilyen panaszokról kell munkájuk során dönteniük. Jogkeresők, jogi képviselők és jogalkalmazók számára készült az Emberi Jogi Kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján, a hazai szakkönyvek palettáján hiánypótló módon foglalva rendszerbe mindazokat az ismereteket, amelyekre szükség lehet valamely konfliktushelyzetben vagy jogvitában az alapul fekvő alapjog érvényesítésére szolgáló érvelés kidolgozásához, illetve az egymással ütköző jogokat és érdekeket helyesen mérlegelő, szakszerű döntések meghozatalához. A kézikönyv szerzője gyakorló bíró és európai jogi szaktanácsadó, aki a napi ítélkezési tevékenység és a társadalmi jogtudatformálás segítése érdekében foglalta rendszerbe az EJEB-nél töltött gyakorlata és doktori kutatótevékenysége során összeggyűjtött, majd bírói-oktatói szemlélete által súlyozott strasbourgi jogi ismereteket. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) a hazai jogrendben közvetlenül hivatkozható és alkalmazandó nemzetközi jogi norma, az EJEB vonatkozó esetjoga pedig iránymutatásként szolgál ahhoz, hogy a hasonló jogviták már nemzeti szinten megoldást nyerjenek, így ideális esetben ne legyen szükség újabb strasbourgi eljárásokra. Ezt az esetjogot világítja meg a Kézikönyv az Egyezmény által védett jogok természetének és korlátozási lehetőségeinek megértését és gyakorlati alkalmazását segítő logikus felépítésben. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy milyen általános érvényű esszenciák szűrhetők le a strasbourgi bíróság több mint hatvanéves működése során megszületett döntések tömegéből.
Az alapvető jogok ott állnak az összes jogterület hátterében, áthatják valamennyi típusú jogvita dinamikáját. Aki tisztában van az alapvető jogok természetével és működésével, az mélyebben rálát az érvényesülésüket szolgáló jogszabályi rendelkezések céljára és logikájára is, valamint pontosabban tudja azonosítani az akár polgári, akár büntető, akár közigazgatási jellegű jogosultságokat és kötelezettségeket. Aki érti és műveli az emberi jogokat, az ügyesebb és hatásosabb érvelő és döntéshozó a jog és az élet bármely területén. Ekként remélhető, hogy az Emberi Jogi Kézikönyv sikeres támaszul tud szolgálni mind a döntéshozók, mind a felek és képviselőik, mind pedig a jövő jogásznemzedéke és az egyszerű jogkeresők számára.
A Kézikönyv hat fejezetre tagozódik, amelyek közül az első az Egyezmény általános alkalmazási szabályait tartalmazza, míg a további öt az egyes jogkategóriákat ismerteti.
Az Egyezmény értő hivatkozásához és alkalmazásához tisztában kell lenni annak alapjával és rendszerével, melybe beletartozik e nemzetközi okmány keletkezése és hatása, alapértékei és fókusza, valamint kikényszerítési mechanizmusa, vagyis a strasbourgi bíróság szerepe és eljárása. Ismerni szükséges továbbá az okmány hatályára vonatkozó szabályokat ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, lehet-e egyáltalán hivatkozni egy adott ügyben az Egyezményre. Vannak olyan általános alkalmazási elvek (pl. negatív és pozitív kötelességek, jogok hierarchiája, mérlegelési mozgástér), amelyek betartása alapköve a helyes alapjogi megközelítésnek. Nem hagyhatók ki az Egyezmény értelmezési szabályai (pl. autonóm fogalmak, „élő jog” természet) sem a hozzáértéshez szükséges általános ismeretek köréből. Végül el kell tudni helyezni az Egyezményt és az EJEB vonatkozó esetjogát a hazai és az európai uniós jogrendszerek viszonyában ahhoz, hogy biztonsággal tudjuk vizsgálni ezen rendszerek összefüggéseit. Mindezekről szól a Kézikönyv általános alkalmazási szabályokat tartalmazó első fejezete, amelynek „tananyagként” történő végigolvasása feltétlenül ajánlott bármiféle emberi jogokkal kapcsolatos érdeklődés vagy tevékenység esetén.
A Kézikönyv következő fejezetei már célirányosan lapozhatók. Egy-egy fejezet foglalkozik az emberi jogok különböző kategóriáival, az erősebbtől a gyengébbek felé haladva – és ekként főszabályként az Egyezményben elfoglalt sorrendet is követve – az Egyezmény által védett polgári és politikai jogok katalógusában. A hazai jogirodalomban úttörő, gyakorlati mérlegelést segítő kategorizálás az emberi jogok abszolút, erős, minősített, gyenge és kiegészítő jogokként való csoportosítása, ahol is az abszolút jogok körébe az egyáltalán nem (vagy csak szűk kivételekkel) korlátozható jogok (pl. kínzás tilalma), az erős jogok körébe a csak szigorú feltételekkel korlátozható eljárási természetű jogok (pl. tisztességes eljáráshoz való jog), a minősített jogok körébe a korlátozásra vonatkozó mérlegelési mozgástér tipikus területeit képező jogok (pl. véleménynyilvánítás szabadsága), a gyenge jogok körébe pedig a leginkább korlátozható jogok (pl. tulajdon védelme) tartoznak, valamint mindezekhez kapcsolódnak e jogok védelmét kiegészítő további jogok (hatékony jogorvoslathoz való jog, hátrányos megkülönböztetés tilalma) is. Az egyes jogcsoportra vonatkozó fejezetek egységes logikai rendben ismertetik a jogok tudnivalóit. Előbb az adott jog tartalmát és a védelem tárgyát világítják meg, majd az Egyezményből és az EJEB gyakorlatából leszűrhető kötelezettségeket ismertetik az adott joghoz kapcsolódóan. Az Egyezmény által védett huszonnégy alapvető jog nyer kifejtést a gyakorlati jelentőségük által meghatározott terjedelemben. Megvilágítást nyer, hogy egy adott jog védelme milyen helyzetekre terjed ki és milyenre nem, mi minden minősülhet az adott jogba való beavatkozásnak, és milyen tesztek alapján vizsgálandó, hogy az adott beavatkozás igazolhatnak tekinthető-e, vagyis, hogy megfelel-e az EJEB által kidolgozott, jogkategóriánként eltérő korlátozási feltételeknek.
A felhasznált irodalom gerincét képezik az EJEB saját kiadványai, amelyek gyakorló szakemberek számára súlyozták és rendszerezték a tetemes esetjogot, ám magyar nyelven nem elérhetők, és összességükben túlzottan terjedelmesek ahhoz, hogy kényelmesen lehessen bennük keresni egy adott kérdés felmerülésekor. Az Emberi Jogi Kézikönyv áthidalja ezt a nehézséget az EJEB kiadványok tartalmának lényegkiemelő egységes rendbe foglalásával, és a strasbourgi ítélkezésben használt szakkifejezések magyar nyelvre történő precíz és következetes átültetésével. Alapsegédletként szolgál ahhoz, hogy a jogkereső és jogalkalmazó el tudjon igazodni az Egyezmény hatalmas rendszerében, és konkrét kérdés esetén tovább tudjon keresni a részletesebb tematikus kiadványokban. A Kézikönyvben hivatkozott esetjog bőséges, alapvető és könnyen kereshető. A szerző a kézirat 2021-ben történt lezárásáig közzétett teljes esetjogot feldolgozta, tiszta képet adva a strasbourgi joggyakorlat irányáról.
