Ajánló
A magyar történelemben példa nélküli, hogy a szólás- és a sajtószabadság mint elismert és védett alapvető emberi jogok csaknem harminc éve megszakítatlanul integráns elemét képezik a jogrendszernek. Jelen kiadvány az e jogokkal kapcsolatban felmerülő egyes fontos kérdésekről szól, korántsem kimerítő jelleggel, de a tárgyalt témák tekintetében jelezve a jogrendszer által bejárt utat, felvillantva a jogi gondolkodás és gyakorlat gazdagságát. Mert hiába érheti – mindenkor – kritika a szólásszabadság állapotát, ha hátrább lépünk mindennapi küzdelmeinktől, és az elmúlt évtizedek folyamatait egészében vizsgáljuk, akkor aligha lehetünk elégedetlenek a kimondhatóság e folyamatok által kijelölt határait szemügyre véve, feltéve hogy az öntudatos, bátor, véleményét másokkal megosztó és mások véleményére kíváncsi, de az emberi méltóságot tiszteletben tartó polgárt képzeljük el magunk elé ideálként.
A klasszikus kép, a tájékozott, egymással vitatkozó, ‘okoskodó’ közösség képe halványul ugyan, de a szólás- és a sajtószabadság továbbra is a demokratikus társadalom egyik alapköve marad, mint ahogy az állam féken tartásának szüksége sem enyészik el a magáncenzúra árnyékában. E kiadványban olvasható tíz tanulmány mindegyike olyan, amely az egyéni szabadság lehetséges terjedelmének kérdéseit feszegeti mások szabadságának figyelembevétele mellett, az örök egyensúlyozás kényszerét elfogadva. Szerepelnek benne írások, amelyek a szólásszabadság örökzöld kérdéseinek egyes aspektusait és magyar sajátosságait járják körül, a kötet második felében pedig szó esik a sajtószabadság egyes vonatkozásairól is, felvillantva az újabb, küszöbön álló jogi paradigmaváltás, azaz a magáncenzúra és a magánszabályozás megfelelő kezelésének szükségességét.
A tanulmányok ugyan egy-egy pillanatfelvételt rögzítenek – amely rögzített kép már megírásukhoz képest is szükségszerűen változott –, de mögöttes kérdései nem avulnak el. A pillanatfelvételek mögött pedig mindenkor ott vannak az elmúlt évtizedek küzdelmei, vitái, jó és kevésbé szerencsés közpolitikai, alkotmánybírósági vagy bírósági döntései, így szándékaim szerint összességében hiteles képet festenek egy, Magyarország számára túlzás nélkül történelmi időszak igen fontos eleméről, a szólás- és a sajtószabadság formálódásáról.
