Kedves Ügyfeleink!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a személyes átvétel a Dialóg Campus Könyvesboltban (1053 Budapest, Károlyi utca 17.) illetve az NKE Könyvesboltban (1083 Budapest, Üllői út 82.) lehetséges. A Budafoki út 187-189. szám alatt június végéig a személyes átvételre nincs mód. Megértésüket köszönjük.

Az új média és a szólásszabadság

Az új média és a szólásszabadság

A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása

3 650 Ft + 5% áfa

Bruttó: 3 833 Ft

ERP kód: YOV1789


Szerző(k): Koltay András

Kiadás dátuma: 2019

Méret: B5

ISBN: 978 963 295 879 8

Terjedelem: 328 oldal


Szerzői ajánló


Jelen kötet a demokratikus nyilvánosság szabályozásának kérdéseiről szól az internetes kapuőrök tevékenységének tükrében. A 21. században a nyilvános viták egyre inkább az interneten keresztül zajlanak, a legnagyobb platformok és vállalatok annyi felhasználóval és olyan gazdasági erővel, továbbá a nyilvánosság alakítására alkalmas akkora hatalommal rendelkeznek, hogy az példa nélküli a média korábbi történetében. Ha úgy tetszik, a Google-lal és a Facebookkal született meg a 21. század nyilvánossága. A címben szereplő ‘új média’ tehát ezen szolgáltatásokra utal.

Az online kommunikáció sajátos és nyugtalanító jelensége a kapuőrök megnövekedett befolyása a nyilvánosság működésére. Miközben a nyilvánosan használt internet kezdetekor az új kommunikációs eszköz azt ígérte, hogy a korábban is létezett kapuőrök (nyomda, újságárus, posta, kábelszolgáltató stb.) kevésbé fontosak és befolyásosak lesznek, ehelyett nemcsak újakat kreált, hanem jelentősen erősítette is a befolyásukat a nyilvánosságra, párhuzamosan a nyilvánosság minden korábbihoz képest robbanásszerű bővülésével. Az internetszolgáltatók, a keresőmotorok és a videómegosztó és social media platformok képesek a nyilvános szféra alapvető befolyásolására, arra, hogy bizonyos tartalmakat elérhetetlenné, vagy csak nagy nehézségek árán elérhetővé tegyenek, más tartalmakat pedig tömegekhez juttassanak el. 

Miközben az államok igyekeznek rászorítani e szolgáltatókat arra, hogy bizonyos véleményeket (pl. gyűlöletbeszéd, gyermekekre veszélyes vagy személyiségi jogokat sértő felhasználói tartalmak) tüntessenek el szolgáltatásaikból, ezek jogsértő jellegének megítélését rábízzák magukra a szolgáltatókra, így lényegében ‘kiszervezik’ az állam (bíróságok) jogalkalmazási monopóliumát magánkezekbe. Eközben az érintett szolgáltatók a saját maguk alkotta szabályzataiknak megfelelően szintén szelektálnak a tartalmak között, döntve arról, hogy mit törölnek, kit némítanak el, és milyen tartalmat mutatnak be hangsúlyosan felhasználóik számára. Miközben az internet alig húsz éve a véleményekhez való korlátlan hozzáférést ígérte, a véleménymonopóliumok kialakulásának ma nagyobb a veszélye, mint korábban bármikor, a nemzetállamok pedig tehetetlenül nézik végig, amint jogrendszerük erodálódik, a nyilvánosság védelmét célzó alkotmányos szabályaik kiüresednek, részben pedig önként átadják a jogalkalmazási feladataik egy fontos részét a nagy technológiai óriásoknak. Amíg korábban az állam és polgárai viszonyában kellett biztosítani az egyéni szabadság védelmét, korlátokat állítva az előbbi elé, úgy az online térben az alapvetőnek számító hármas viszonyrendszerben (állam, polgárai és szolgáltatók) kell az emberi jogok évszázadok alatt kiforrott elveinek, szabályainak alkalmazását továbbörökíteni, a szólásszabadság alkotmányos felfogását alapvetően újragondolni.

Az államok nem adhatják fel az online kapuőrök tevékenységét befolyásoló szerepüket, mert a technológia gyorsan változhat ugyan, a szabályozás fő elvei és célkitűzései – a cenzúra tilalma, az észszerű korlátok meghatározása a beszéd okozta károk elkerülése érdekében, valamint a sokszínű véleménynyilvánítás lehetőségeinek biztosítása – e változások által érintetlenek, így érvényesek maradnak. A kapuőrök nyilvánosságra gyakorolt hatása, a magánszabályozás erősödése, a közérdek érvényre juttatásának kényszere új, kreatív, innovatív szabályozási módszereket, intézményeket fog igényelni, a szabályalkotás új útjainak megtalálását, az állam és a magánszféra korábban e területen nem ismert együttműködését. A szólásszabadság jogának története pedig ezzel párhuzamosan új szakaszába lép, amely éppolyan izgalmas és előre megjósolhatatlan körvonalú lesz, mint bármely korábbi volt.
 

Formátum


Jogtár-kiegészítés
A kiadvány a Jogtár® felületén az Adatbázisok/KJK-kommentárok, -magyarázatok menüpontban érhető el. A Jogtár-kiegészítés ára a szolgáltatás 1 éves időszakra vonatkozó előfizetési díja, az előfizetés a rendelést követő munkanapon indul.
 
E-könyv
Az e-könyvet letöltheti felhasználói fiókjából (WK-fiók) az E-könyveim menüpont alatt ePub és mobi formátumban, melyeket a legtöbb e-könyv olvasó eszköz, mobiltelefonra és táblagépre letölthető e-könyv olvasó applikáció, asztali és hordozható számítógép támogat.

Könyv
Nyomtatott kiadványunkat kiszállítással (futárszolgálattal), illetve személyesen több helyszínen tudja átvenni. A termék ára a kiszállítás díját nem tartalmazza, a személyes átvétel térítésmentes.
Tájékozódjon szállítási feltételeinkről!

Számlázással és hozzáféréssel kapcsolatos információk


Számlázás és fizetés
A szolgáltatásról kiállított számlát ügyfélszolgálatunk postai úton küldi el Önnek a megadott számlaküldési címére. A webshopban fizethet bankkártyával, vagy a kiküldött számlát 15 napos fizetési határidővel, banki átutalással egyenlítheti ki.

Hol érem el az e-könyvet/Jogtár kiegészítést?
A webshopon keresztüli Jogtár-kiegészítés, vagy e-könyv formátum rendelése esetén néhány percen belül küldünk Önnek egy visszaigazoló e-mailt, melyben a „Használatba veszem” linkkel tudja megtekinteni a kiadványt.
 
A Jogtár-kiegészítést bármikor az uj.jogtar.hu oldalon bejelentkezve az Adatbázisok/ KJK-kommentárok, -magyarázatok menüpont alatt éri el.
Az e-könyv formátumot felhasználói fiókjában (WK-fiók) az E-könyveim menüpont alatt éri el.

Segíthetünk?

  • Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol a megrendeléssel, számlázással kapcsolatos kérdéseire. 
  • HelpDesk szolgáltatásunk rendelkezésére áll technikai segítség, műszaki információ kérdésében.