Polgári jog éves online előfizetés

Polgári jog éves online előfizetés

Formátum

Kérem, az alábbi lehetőségek közül válassza ki, hogy a terméket milyen formátumban szeretné megvásárolni.

21 990 Ft + 27% áfa

Bruttó: 27 927 Ft

SAP kód: YSO1313


Megjelent a Polgár Jog lap 2018/9. száma.


A szeptemberi számban Faludi Gábor kétrészes tanulmányának első része az üzleti titok irányelv átültetésével kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Leszkoven László tanulmánya  az üzleti érdek kérdéskörét tárgyalja. A lapszám három polgári jogi tárgyú döntvényt tartalmaz, amelyek közül az egyik az implementációs kötelezettség elmulasztásából  fakadó kárral, a másik a kezes helytállási kötelezettségével, a harmadik pedig a létesítő okirat bírósági vizsgálatának korlátaival foglalkozik. A Fórum rovatban Csehi Zoltán ismerteti Leszkoven László Szerződésszegés a polgári jogban című művét.

Faludi Gábor: Az üzleti titok irányelv átültetésének egyes kérdései I. 
A tanulmány a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv (a továbbiakban: ÜTI) megalkotásának indokait és szabályozási logikáját mutatja be, kitérve a hazai átültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is.

Leszkoven László: Érdekérzékenység és szerződésszegés
A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy mit értünk szerződéses érdek alatt, milyen tartalommal bír a szerződő fél gyakran emlegetett érdeke: mit ért a polgári jogi szabályozás és jogirodalom ezen érdekek alatt, és milyen nevesített érdekeket ismer. A tanulmány kitér arra is, hogy mit értünk érdekarányosság, érdekegyetemlegesség vagy lényeges jogi érdek (fennállása vagy megszűnése) alatt.

PJD2018. 24.
I. Az uniós jog nemzeti jogba való átültetésének elmulasztása vagy nem megfelelő átültetése megalapozza a tagállam kártérítési felelősségét mindazokkal szemben, akiket az implementációs kötelezettség megszegése folytán kár ért. Az implementációs kötelezettség megszegése a tagállamokban közvetlenül hatályosuló, a tagállam működésére vonatkozó tételes uniós jogi norma megszegése, ezáltal jogellenes magatartás. Az implementációs kötelezettség megszegésével okozott károkért a tagállam felelőssége áll fenn, nem a jogalkotásra feljogosított, illetve az uniós jog átültetésére köteles állami szervé. 
II. Az állam kártérítési felelősségét nem szünteti meg és nem is mérsékeli, ha más magatartása is hozzájárult a felperesek kárainak bekövetkezéséhez.

PJD2018. 25.
I. A főadós kötelezettsége és a kezes helytállási kötelezettsége két különböző, saját jogcímmel rendelkező kötelezettség, melyből következik, hogy a főadós kötelezettségének esedékessé válása automatikusan nem jár a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé válásával. 
II. A készfizető kezes teljesítési kötelezettsége esedékessé válásának alapvető feltétele a jogosulttól kapott fizetési felszólítás és az abban meghatározott teljesítési határidő lejárta. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásához szükséges, hogy a kezesi kötelezettség esedékessé válását is közokirat tanúsítsa.

PJD2018. 26.
A Ptk. a létesítő okirat Ptk. 3:4. §-ának való megfelelőségének vizsgálatát nem korlátozza a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásra, arra akár a tag kizárása iránti perben is sor kerülhet. Szövetkezet az alapszabályában eltérhet a Ptk. 3:360. §-ának a tag kizárását szabályozó rendelkezéseitől. 

Csehi Zoltán: Szerződésszegésről haladóknak és gourmet-knak - Leszkoven László monográfiája a szerződésszegésről 
Leszkoven László tanár úr „Szerződésszegés a polgári jogban” című könyve először 2016-ban jelent meg a Wolters Kluwer kiadó gondozásában, amelynek második bővített kiadásának örülhetünk. A mű a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésszegési szabályainak a részletes bemutatása, elemzése és értelmezése, a korábbi - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényen (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) alapuló - bírói gyakorlattal való összevetése, és nem utolsósorban a magyar magánjog kötelmi jog hagyományainak újraértelmezése. 
 

Információ


A havonta megjelenő online folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő, vagy érdekesnek számító problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet, az annak alkalmazása során felmerülő kérdéseket és lehetséges megoldásaikat, a joggyakorlat fejlődését. 

Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Csehi Zoltán, dr. Gárdos Péter, dr. Kisfaludi András, dr. Parlagi Mátyás.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk a következő címen érhetők el: https://wolterskluwer.hu/polgari-jog-folyoirat-bemutatasa/

Rovatok


1. Tanulmány
Rovatvezető: dr. Kisfaludi András

A tanulmány tudományos igényű, teljes és pontos hivatkozásokkal, tényekkel, érvekkel alátámasztott állításokkal, következtetésekkel, megállapításokkal. 

2. Jogesetelemzés
Rovatvezető: dr. Gárdos Péter
A rovat célja, hogy fórumot biztosítson felsőbb bírósági ítéletek tudományos elemzésének. Ez a rövid, néhány oldalas, kivonatolt döntéseknél jobban megismerhetővé teszik egyes kérdésekben a bíróságok álláspontját és gondolkodásmódját, emellett fórumot biztosítanak ezen döntések esetleges érvelési hibáinak bemutatására.
A folyóirat lapszámonként egy részletes, tudományos igényű jogesetelemzést tartalmaz.

3. Ptk. a jogesetek tükrében
Rovatvezető: dr. Gárdos Péter és dr. Parlagi Mátyás
Régi döntvény új köntösben, az 1959-es Ptk. gyakorlatából ismert (akár EBH-ként közzétett) jogeset ismertetését és megoldását tartalmazza a Ptk. szabályai alapján. A rovat célja, a Ptk. alkalmazásának, értelmezésének konkrét bemutatása egy korábbi jogeset/tényállás alapján. 

4. Döntvény
Rovatvezető: dr. Parlagi Mátyás
A rovat már az új Ptk. alapján egyedi ügyben hozott (akár egymásnak ellentmondó) bírósági határozatokra fókuszál (peres és nemperes ügyekre egyaránt), elsődlegesen az alsóbb fokú bírósági döntésekből merítve, mivel most még itt jelentkeznek. 

5. Fórum
Rovatvezető: dr. Csehi Zoltán
Rövid – nem tanulmány jellegű – írások lehetőségét biztosítja ez a rovat. Célja, hogy a jogalkotók, a bármely jogi hivatásrendhez tartozó jogalkalmazók (ügyvédek, jogtanácsosok, bírák, közjegyzők, ügyészek), a tudomány elméleti képviselői, kezdők és gyakorlottak egyaránt szakmai vitát kezdeményezzenek, megosszák gondolataikat, álláspontjukat, szakmai véleményüket saját tapasztalataik alapján. A könyvismertetések és konferencia-beszámolók is itt találhatóak.

Előfizetési információk


A feltüntetett ár az új Jogtár vagy az OptiJUS szolgáltatás alatt elérhető folyóirat 1 éves hozzáférési díja. Az online változat használata regisztrációhoz kötött, a regisztráció elvégzéséhez használja segédletünket. (A regisztrációs segédletet kellene ide belinkelni.)
Az online szaklap elérése az új Jogtár alatt
Az online változat megtekintéséhez keresse fel az uj.jogtar.hu oldalt és felhasználóneve/jelszava megadásával lépjen be a Jogtárba.
Az előfizetési időszakon belül megjelenő lapszámok, illetve a korábbi időszak lapszámai az Adatbázisok/Folyóiratok menüpontban, jól áttekinthető és könnyen kezelhető formában érhetők el. A cikkek címében és szövegében is gyorsan és egyszerűen kereshet az új Jogtár keresői segítségével. A cikkek a Kedvencek menüpontban mappákba rendezhetők, így a továbbiakban bármikor könnyen elérhetők a felhasználók számára. Az új Jogtár előfizetéssel rendelkezők a cikkekben lévő jogszabály hivatkozásokat kattintással azonnal elérhetik.

Az online szaklap elérés az OptiJUS alatt
Az online szaklap előfizetés csak meglévő OptiJUS előfizetés mellé rendelhető meg, önállóan nem használható.
Az online változat megtekintéséhez keresse fel az optijus.hu oldalt és felhasználóneve/jelszava megadásával lépjen be az OptiJUSba. Az előfizetési időszakon belül megjelenő lapszámok, illetve a korábbi időszak lapszámai a Szaklapok modulon érhetők el, a felhasználók a cikkek címében és szövegében gyorsan és egyszerűen kereshetnek, a cikkekben lévő jogszabály hivatkozásokat kattintással azonnal elérhetik.