Az általános közigazgatási rendtartás - jogszabálytükör

Ajánló

Ákr. 2016. - Ket. 2004.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai több alkalommal és több ponton módosultak szövegének kihirdetését követően, de még a hatályba lépését megelőzően. Ezek néhány esetben csak pontosításra, egyszerűsítésre irányultak, de tartalmi és koncepcionális szempontból fontos módosításokra is sor került. Ezek közül a jelentősebb változásokat a következőkben foglalhatjuk össze.

Bővült az Ákr. hatálya alól kivett hatósági eljárások köre, több időt biztosít a jogalkotó arra, hogy a kiegészítő szabályok miniszteri szintről magasabb jogforrási szintre kerüljenek, továbbá az azonnali eljárási cselekmény érdekében lefolytatott szemle esetére nézve garanciális okokból pontosan meghatározásra került az ügyész szerepe. Indokolt változtatás volt, hogy a hatósági tanú igénybevételének lehetősége biztosított legyen zár alá vétel alkalmával is, valamint az, hogy a magában az Ákr.-ben biztosított fellebbezést ágazati törvény kizárhassa. A semmisségi okok szabályozása változott abból az okból is, hogy rendezésre kerüljön az a helyzet, ha az eljárásba további ügyfelek bevonásának lett volna helye. A végrehajtásról szóló fejezet szabályai közé került hangsúlyos rendelkezés szerint, ha a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja, eljárására az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 
   
Ezeken túl több kisebb-nagyobb szövegpontosítás és egyszerűsítés is történt, ami érintette például a kizárás szabályait is.

Annak érdekében tehát, hogy egy jól használható jogszabálytükör álljon rendelkezésre a gyakorlat számára, szükségessé vált egy újabb kiadás, amely az Ákr. 2018. január hó 1. napján hatályba lépő szövegéből indul ki, így tartalmazza a törvény kihirdetése és hatályba lépése között elfogadott módosításokat.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. A párhuzamos megjelenítés az új törvényből indul ki, így a dokumentum bal oldalán ennek szövege található, míg a jobb oldalon – ennek tükörképeként – a régi törvény kapcsolódó szakaszai, illetve bekezdései olvashatóak. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is, amely segítséget nyújt az új törvény megértéséhez és alkalmazásához elsősorban azok számára, akik a régi törvényt és annak gyakorlatát már ismerik.