A tisztességes eljáráshoz való jog

Ajánló

A tisztességes eljáráshoz való jog (az itthon is elterjedt angolszász jogi szakkifejezéssel: fair trial) a jogkereső polgárok egyik legfontosabb joga. Bármilyen anyagi jogi jogosultságot is biztosítsanak ugyanis az alkotmányok vagy a törvények, bármilyen emberi jogokat is részesítsenek védelemben, ezek kikényszerítése csak akkor lehetséges, ha az arra rendelt jogalkalmazó szervek, végső soron a független bíróságok ténylegesen biztosítják az érvényesülésüket. A szubsztantív alapjogok érvényesítése, illetve az eljárásban a félként való érdemi részvétel lehetőségének biztosítása egy processzuális alapjogon keresztül valósulhat csak meg, ez pedig nem más, mint a jog a bírósági (és egyéb jogalkalmazói) eljárások tisztességes lefolytatásához. A fair eljárás 2012. január 1-je, az ún. „valódi alkotmányjogi panasz” intézményének bevezetése óta Magyarországon sem csak írott deklaráció vagy pusztán az állami szerveknek szóló intelem, hanem kikényszeríthető alanyi jog, amelynek alkotmányos sérelme önmagában, az anyagi alapjogok sérelmétől függetlenül is megalapozza az érintett természetes személyek és a jog által elismert egyéb jogalanyok védelmét. Erről árulkodik az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az általa megsemmisített bírósági döntések relatív többségében a tisztességes eljárás sérelmét állapította meg, ezáltal ezen alkotmányos jog ma az alkotmányellenes bírói döntések megsemmisítésének legfontosabb, leggyakrabban hivatkozott oka. Jelen kötet tematikai egységei e jog legfontosabb aspektusait térképezik fel, annak érdekében, hogy a könyvben található ismeretek hozzá tudjanak járulni a jogtudatosság magasabb szintjéhez. A szerzők reményei szerint a kötetet mind a gyakorló jogászok – legyenek azok akár az ügyfeleik érdekeit képviselő ügyvédek, akár méltányos, alkotmánykonform módon eljárni kívánó bírók –, mind maguk az érintettek kézikönyvként hasznosítani tudják, és a fair trial által közvetített eljárási jogi kultúra a jogászi gyakorlat szerves részévé válhat. 

Szerzői ajánló

A tisztességes eljáráshoz való jog a modern alapjogi katalógusok egyik legfontosabb, a gyakorlatban legtöbbet hivatkozott és leggyakrabban alkalmazott emberi és alkotmányos joga. E jogosultságot vagy egyes részelemeit már a XVIII. században is ismerték és deklarálták, igazi jelentőségét azonban a modern jogfejlődés hozta el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a tagállami egyezménysértést megállapító határozatainak jelentős részét e jog megsértése miatt hozza, és az európai jogrendszerek többségében szintén kiemelt jelentőséggel bír. Igaz ez Magyarországra is, különösen 2012. január 1-je óta, amikor is hatályba lépett az Alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény (2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról), melyek egy új, addig Magyarországon nem ismert jogintézményt vezettek be, az ún. „valódi” alkotmányjogi panaszt. E rendkívüli jogorvoslati jog alapján immáron nemcsak a jogalkotón, hanem a jogalkalmazó bírón is érdemben számonkérhető az, hogy eljárása és döntéshozatala során az alkotmányos jogokat betartotta-e; ha nem, akkor a bírói döntést az Alkotmánybíróság megsemmisítheti. Az utóbbi tíz év statisztikái szerint az összes, Alaptörvényben biztosított jog közül a bírói döntések megsemmisítésének alapjául leggyakrabban felhozott éppen a tisztességes eljáráshoz való jog (fair trial) volt. Gyakorlati jelentőségéhez képest azonban a hazai szakirodalomban eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott, és míg a szubsztantív alapjogok mindegyikét részletesen tárgyalják tankönyvek és monográfiák, addig a tisztességes eljárás jogával, ahogy általában a processzuális alapjogokkal, kevesen és keveset foglalkoztak. 

A kötet e hiátust kívánja betölteni. A szerzők a tisztességes eljáráshoz való jog legfontosabb aspektusairól készítettek tematikus fejezeteket, melyekkel hozzá kívántak járulni e jog alkotmányos és nemzetközi jogi szerepének megismeréséhez. Bár a könyv mindegyik szerzője egyetemen is oktat, ugyanakkor mindegyikük elismert gyakorlati szakember is; a szerzők olyan helyen dolgoznak vagy dolgoztak, ahol közvetlenül és rendszeresen érvényesíteni kell a tisztességes eljárás alapjogát. E gyakorlati tapasztalatok nemcsak megjelennek a fejezetek elemzéseiben, hanem kifejezetten hangsúlyos szerepet kapnak. Ennek eredményeképpen a kötet nemcsak szakkönyvként vagy dogmatikai alapozó munkaként, hanem – elsősorban – kézikönyvként használható. 

A kötetet nemcsak azoknak ajánljuk, akik a tisztességes eljárás elméleti kérdéseivel vagy jogtudományi szempontjaival beható módon meg kívánnak ismerkedni, hanem azoknak is, akik jogi praxisuk során közvetlenül hasznosítanák a tisztességes eljárás jogából fakadó, az EJEB vagy az Alkotmánybíróság által kibontott elvárásokat. Célunk egy olyan kötet elkészítése volt, amely e processzuális jog vizsgálatát az azt gyakorlati jelentősége alapján megillető helyre emeli, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy az eljárások során nemcsak a feleket megillető szubsztantív alapjogokat, hanem az ügyféli pozíciójukat, érdemi eljárási, részvételi lehetőségüket biztosító eljárási jogaikat is tiszteletben kell tartani, továbbá ismerteti azt is, hogy ezek megsértését mi módon lehet elkerülni, illetve megsértésük esetén milyen alapon lehet sikeresen rendkívüli jogorvoslatot kezdeményezni. A kötet ennek okán hasznos lehet mind a bírák, mind az ügyvédek, mind más gyakorló jogászok számára, de adekvát forrást jelent az egyetemeken az alkotmányjogi és eljárásjogi tárgyak oktatása számára is.