Az ügyvezető jogai, kötelességei, feladatai, hatásköre és jogállása

Ajánló

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit érintő jogi problémák jelentős része arra vezethető vissza, hogy a társasági viszonyok eme szereplőinek helye, jogi státusza, funkciója a jelentős mennyiségű jogirodalmi állásfoglalás ellenére máig nincs egyértelműen tisztázva. Jelen könyv a stabil jogi alapok, a hiányzó láncszemek pótlására vállalkozik. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek helyzetét jogágakon átívelően, a párbeszéd teremtésének szándékával vizsgálja. Felteszi és megválaszolja azokat a kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megalapozottan szólhassunk a vezető tisztségviselők társasági jogi viszonyairól. A mű a vezető tisztségviselők társasági jogi és munkajogi státuszát együtt, egymásra tekintettel elemzi, a két nézőpont szintézisével igyekszik egységes és hatékony működésre alkalmas modellt felállítani a vezető tisztségviselők jogi helyzetét illetően. A vezető tisztségviselő társasági jogi kötelezettségei közé tartozó elemként azonosítja a társaság munkaszervezete kialakításának kötelezettségét, és ezzel összefüggésben vizsgálja azt is, hogy maga a vezető tisztségviselő milyen helyet foglal el a társaság munkaszervezetén belül. A vonatkozó társasági jogi és munkajogi szakirodalom mellett megjelenik a források között a vállalati irányítás elméletének közgazdaságtani szakirodalma is. Az elméleti igényű, de a gyakorlati következményeket is szem előtt tartó, sokoldalú megközelítés alapvetően a tételes jogi szabályozás keretei között törekszik hatékony, működőképes jogi megoldások kidolgozására. A munka rávilágít azokra a szabályozási anomáliákra, amelyek körültekintő, megfontolt szerződéskötéssel, a szerződési feltételek átgondolt kidolgozásával kezelhetők, ezért az elméleti jelentőségen túl jelen munkát haszonnal forgathatják a társaságok és munkaszervezetük működtetésével, struktúrájuk felállításával megbízott gyakorlati szakemberek is. Mindezek mellett profitálhatnak a könyvből a vállalat-gazdaságtannal, vállalatirányítással foglalkozó közgazdászok is, mert megkerülhetetlen szempontokra hívja fel a figyelmüket a vállalatot vezető tisztségviselők jogi helyzetét illetően. 

Szerkesztői ajánló

A gazdasági társaságok első számú vezetőinek jogállása a vállalati működés legfontosabb kérdései közé tartozik. A vállalatok vezetésére vállalkozók részéről jogos igény, hogy alapvető feladataikat és hatásköreiket, jogaikat és kötelezettségeiket az állami jogalkotás egyértelmű szabályokkal övezze. A vezetők mellett a vállalatot alapító és működtető tulajdonosok részéről is megalapozott igény, hogy a vállalat irányítóinak, a vállalati működés szempontjából kulcsszerepet betöltő operatív vezetők feladataira, hatásköreire a jog megfelelő modellszabályokat kínáljon. Modellszabályokat, amelyek mentén, azokat megtartva vagy módosítva a vállalat szervezeti felépítése, irányítási rendszere kialakítható. Olyan szabályokat, amelyek a vállalatok vezetőinek jogait, kötelességeit világosan és egységesen szabályozzák, de amelyek megengedik a konkrét vállalat egyedi viszonyainak figyelembevételét, a vállalat általi testre szabást is. A közvetlenül érintetteken kívül a gazdasági szereplőknek általában is az az érdekük, hogy az állami jogalkotás a vállalati vezetők szervezeti helyzetét célszerű, egyértelmű és könnyen áttekinthető rendelkezésekkel szabályozza. Jogi szempontból kulcskérdés, hogy a szabályozás inkább általános jelleggel vagy részletekbe menően, esetleg a teljeskörűség igényével kívánja az ügyvezetői[2] jogokat és kötelezettségeket rendezni; ) ezzel szoros összefüggésben milyen mértékben kíván a részletszabályok kidolgozásában a konkrét vállalatokra hagyatkozni; mekkora rugalmasságot enged a vállalat számára a törvényi szabályoktól való eltérésre; illetve kíván-e (és ha igen, milyen formában és keretek között) lehetőséget biztosítani az ügyvezető számára a rá vonatkozó szabályok alakítására, befolyásolására. 

A konkrét vállalat és annak ügyvezetője szempontjából az ügyvezetői jogállást érintő kérdések közül a legfontosabb ugyanakkor, hogy:

– pontosan milyen jogok és kötelességek, feladatok és hatáskörök adódnak az ügyvezető számára a törvényi szabályozásból; 

– egyáltalán melyik az a jogági, jogszabályi kör, amely az ügyvezetői jogok és kötelezettségek szabályozása szempontjából (közvetlenül és közvetve) figyelembe veendő; 

– a jogszabályokon kívül milyen további forrásai vannak, lehetnek az ügyvezetői jogoknak és kötelességeknek; 

– milyen hierarchia érvényesül a (jog)források között az ügyvezetői jogok és kötelezettségek meghatározása szempontjából; 

–milyen keretek között van lehetősége a vállalatnak a törvényi modellből adódó jogok, kötelességek, feladatok és hatáskörök megváltoztatására, módosítására; és végül

– a módosítást a vállalat egyoldalúan vagy csak az ügyvezetővel egyetértésben teheti-e meg. 

Jelen mű ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.