Az Európai Unió versenyjogának alapjai

Az Európai Unió versenyjogi szabályai azt célozzák, hogy az egységes belső piac kialakítása érdekében tett erőfeszítéseket se a magánszféra vállalkozásai, se maguk a tagállamok ne veszélyeztessék versenykorlátozó tevékenységükkel vagy intézkedéseikkel. Az uniós versenyszabályok elősegítik az Európai Unió belső piacának megfelelő működését, és egyben hatékonyan szolgálják az uniós polgárok, vállalkozások és az egész társadalom jólétének biztosítását. Az uniós versenyszabályok alapvető célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása. A hatékony verseny teszi ugyanis lehetővé, hogy a piac szereplői, a versenytársak egyenlő feltételek mellett versenyezzenek, és egyben ösztönzi őket arra is, hogy a fogyasztók bizalmát folyamatosan bővülő termékkínálattal, innovatív új termékekkel nyerjék el, a legjobb termékeket a legjobb áron kínálják a fogyasztók számára.  

A könyvben tematikus rendben olvashat a versenyjog alapfogalmairól, közgazdaságtani alapjairól és szabályozási jellemzőiről. Áttekintést kap a piaci formákról, a piacvizsgálat versenyjogi jelentőségéről. Megismerheti a magyar és az uniós versenyjog szabályozási területei közötti különbségeket és az uniós versenyjog sajátosságait, a versenyjog jogforrásait és az uniós versenyjogot alkalmazó intézményeket.  

Bepillanthat az uniós versenyjog klasszikus antitrösztszabályaiba, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan érintő, a belső piaci verseny korlátozását és torzulását hivatottak megakadályozni azáltal, hogy tiltják egyrészt a vállalkozások közötti versenyellenes megállapodásokat, másrészt a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások piaci erőfölénnyel való visszaélését. A versenykorlátozó megállapodások elsősorban a versenyre gyakorolt káros hatásuk mértéke alapján csoportosíthatók, ezért célszerű külön vizsgálni a kartellekre, a vertikális megállapodásokra és a vállalati együttműködésekre vonatkozó szabályokat. Áttekintést kap a versenykorlátozó magatartások megvalósulása esetén levonható jogkövetkezményekről, az ezek alól mentesítő egyedi és csoportmentességekről.  

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tekintetében kulcsfontosságú a piaci erő, a dominancia meghatározásának kritériumrendszere, ehhez pedig a földrajzi és árupiac fogalmainak segítségével a releváns piac meghatározása. Célszerű megkülönböztetni továbbá a visszaélések különböző, jól tipizálható megvalósulási formáit. 

A klasszikus antitrösztjog eljárási kérdései között olvashat a lezajlott eljárási reform eredményeiről, valamint az eljárásjogi jogforrások bemutatásán kívül a jogérvényesítés szereplőiről, a tagállami és uniós intézmények, hivatalok közötti együttműködésről, az Európai Versenyügyi Hálózatról. Jól érzékelhető ennek a reformnak az eredményeként a Bizottság eljárási jogosítványainak erősödése, továbbá újszerű igényérvényesítési lehetőségek megjelenése: a Bizottság vitarendezési eljárása és a magánérdekű jogérvényesítés legújabb fejleményei. 

A fúziókontroll a többféle típusban megvalósuló piaci koncentrációk ellenőrzésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat tartalmazza. A szabályozás célja, valamint eszközei sokat változtak az idők során, így jutottunk el a mai „egyablakos” ügyintézéshez, amely keretében az Európai Bizottság uniós versenyhatóságként ellenőrzi a vállalkozások uniós léptékű összefonódásait. 

A tagállamokra vonatkozó uniós versenyszabályok között elsősorban a belső piac alakításában vállalt állami szerepet célszerű vizsgálni. Ezen belül elkülöníthetők a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokra, az állami vállalatokra, a különleges, kizárólagos jogokkal felruházott vállalatokra vonatkozó szabályok.  

Önálló nagy terület az állami támogatások joga, amelynek az alapvető szabálya az állami támogatás általános tilalma annak érdekében, hogy megelőzze a verseny torzulását a belső piacon. A tagállamok által nyújtott támogatások több közvetlen és közvetett fajtája ismert, amelyek szabályozás nélkül erőteljes versenykorlátozó hatással járnának. Ezek a támogatások, kedvezmények, vállalkozásoknak vagy ágazatoknak preferenciális elbánás formájában biztosított előnyök tiltottak. Vannak viszont olyan átfogó szakpolitikai célkitűzésekkel indokolható kivételek, amelyek lehetőséget biztosítanak bizonyos mentességek megadására súlyos gazdasági zavarok kezelése vagy közös európai érdeket szolgáló okok miatt, amire jó példát szolgáltattak a jelenlegi Covid19-világjárvány kapcsán hozott intézkedések.  

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi versenyjoga a legfiatalabb szabályozási területe. Ennek keretében megismerheti az uniós fogyasztóvédelmi jogi keret és az egyes fogyasztóvédelmi szabályok versenyjog szempontjából releváns rendelkezéseit. 

A könyv, amely kitekint az Európai Unió Bírósága esetjogára is, hasznos segítője lehet felsőoktatási tanulmányokat végző hallgatók felkészülésének, szakvizsgára készülőknek. A mű közérthetően magyarázza meg az időnként bonyolultnak tűnő versenyjogi fogalmakat, olvasmányosan, sok példával szemlélteti a legfontosabb ismereteket, arra törekszik, hogy az Európai Unió versenyjogát röviden, jól áttekinthetően, érthetően mutassa be, ezért minden olyan érdeklődőnek is ajánlható, aki az uniós versenyjog alapjait szeretné megismerni.