Gyermeki jogok

Ajánló

A kötet gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból egyaránt rendkívül időszerű témát dolgoz fel, tudományos igényességgel, ugyanakkor gyakorlatias megközelítésben. A gyermekek jogairól szóló 1989. évi New Yorkban kelt egyezmény elfogadásának harmincadik, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló 1950. évi Rómában kelt egyezmény hetvenedik, továbbá az Alapjogi Charta hatálybalépésének tízéves jubileuma különleges alkalmat kínál a reflexióra a gyermeki jogok helyzetét, érvényesülését illetően. Ezen túlmenően – a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény közelmúltbeli hatálybalépése mellett – további aktualitást adó fejlemény a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet (ún. Brüsszel IIa) revíziója, amelynek a rendelkezéseit 2022. augusztus 1-jétől új uniós jogszabály váltja fel. A kiadvány – a vonatkozó nemzetközi normarendszerbe ágyazott keretbe foglalva – átfogó képet nyújt a gyermeki jogok és a szülői felelősség (magyar terminológiai szerint: szülői felügyelet) komplex tárgyköréről, illetve ezek egymással való korrelációjáról, azzal a céllal, hogy feltárja, a gyermeki jogok hogyan jelennek meg, mennyiben kapnak teret a jogi normákban és a joggyakorlatban, rávilágítva az ezzel kapcsolatban felmerülő dilemmákra, nehézségekre. A szerző a vizsgált terület elméleti és gyakorlati aspektusainak avatott ismerőjeként a gyermekjogok központi problematikáján keresztül több jogterületet érintő kalandos utazásra invitál, a nemzetközi magánjog – nemzetközi jog, emberi jogok – gyermeki jogok, uniós jog – nemzeti jog, magánjog – közjog határain átívelő összefüggések felkutatására, az értelmezési támponként szolgáló főbb sarokpontok beazonosítására törekedve. A téma iránt érdeklődő olvasó érdekes jogeseteken keresztül kap szintézist az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a mérvadó joggyakorlatáról, szembesülve a két bírói fórum szemléletmódja közötti különbségekkel és szinergiákkal. A családjogi fókuszú írásmű eligazítást nyújt a bonyolult normarendszerben, és gazdag hazai, illetve külföldi irodalmi forrásokból, valamint a joggyakorlatból merítve, azok értékelése alapján igyekszik fogódzókat adni a jogalkalmazáshoz. Sokrétű információtartalma és széles spektrumú kitekintése okán az elméleti szakemberek is haszonnal lapozhatják.

Részletes ismertető

A gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból egyaránt rendkívül időszerű kötet a gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről.   

A gyermekjogok evolúciójának áttekintésén, valamint a tárgykört szabályozó legfontosabb nemzetközi, uniós és hazai jogszabályok áttekintésén túl beazonosítja és nagyító alá helyezi a szülői felelősség tekintetében leginkább relevánsnak mondható gyermeki jogokat, továbbá – az anyagi családjogi, alkotmányjogi, nemzetközi jogi, uniós jogi és polgári eljárásjogi aspektusok megjelenítése mellett – az értelmezési keretet adó nemzetközi magánjog szabályozás sajátosságait megvilágítva részletesen tárgyalja a szülői felelősségről szóló szerteágazó nemzetközi magánjogi normákat és ezek gyermeki jogokra vetített összefüggéseit, kiemelt figyelmet szentelve az e téren bekövetkezett aktuális fejleményeknek is.   

A szerző szakdiplomata, a terület elméleti és gyakorlati kérdéseinek avatott ismerőjeként a vonatkozó jogforrások bonyolult hálózatának a feltérképezésével és alapos elemzésével egyidejűleg hangsúlyt fektet ezek hatályának és egymással való viszonylatainak a vizsgálatára. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága mérvadó joggyakorlatának bemutatása és értékelése körében rámutat a két bírói fórum eltérő prioritásaira, és az ebből eredő kihívásokra, dilemmákra. Szóba kerül, hogy uniós relációban a gyermekjogok milyen kötelezettségeket keletkeztetnek az Unióra és a tagállamokra, mennyiben harmonizált e terület, milyen mértékben épít, illetve hagyatkozik a vonatkozó nemzeti szabályozásokra. A legfrissebb változások körében külön foglalkozik a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet (ún. Brüsszel IIa) revíziójával, hasznos támpontokat nyújtva az e rendeletet felváltó, 2022. augusztus 1-jétől alkalmazandó új uniós jogszabály főbb hozadékainak a megértésére nézve. Ezenkívül kitér a közelmúltban hatályba lépett, a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek gyermekjogi vonzataira is. 

A könyvet főként a tematika iránt érdeklődő jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen a nemzetközi családjoggal, uniós joggal, alapjogokkal, illetve gyermekjogokkal foglalkozó, illetve erre nyitott jogászoknak (ügyvédeknek, bíráknak, kormánytisztviselőknek, kutatóknak, egyetemi oktatóknak, jogtanácsosoknak), valamint gyermekvédelmi szakértőknek – gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt – ajánljuk.