Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez

Szerzők:

dr. Boytha György, dr. Faludi Gábor, dr. Grad-Gyenge Anikó, dr. Gyertyánfy Péter, dr. Győri Erzsébet, dr. Kabai Eszter

dr. Kricsfalvi Anita, dr. Lábody Péter, dr. Legeza Dénes, dr. Mezei Péter, dr. Munkácsi Péter, dr. Pogácsás Anett, dr. Szinger András, dr. Tomori Pál

Ajánló

A Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez újabb, bővített kiadásának alapvető oka a törvény 2021-es novelláris módosítása. Ennek fő tartalma az újabb regionális jogharmonizáció, vagyis a 2019-es európai uniós szerzői jogi irányelvek átültetése. A törvényalkotói beavatkozás a műszaki és kulturális piaci változások miatt szükséges volt, de az átfogó és sokrétű eredmény egy olyan új egyensúlyt alakított ki az Szjt. Preambulumában leírt érdekegyensúly elemei között, amely több elemében az eddiginél hátrányosabb lehet a szerzők és más szerzői jogi jogosultak számára. Növekszik a jogalkalmazók szerepe a helyes arányok megtartásában. Kommentárunk részletesen tárgyalja a változásokat, amelyek közül a következők a legjelentősebbek: a személyhez fűződő jogok körében a mű integritásvédelmének a feltételei; a vagyoni jogoknál a közönség számára közvetlenül nem elérhetően sugárzott műsorok közvetlen betáplálásával, a sugárzáshoz kapcsolódó kiegészítő online szolgáltatással, valamint a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztható módon megvalósított nyilvánossághoz közvetítés új, a felhasználás fogalmát is érintő szabályai (ezen belül a közvetítő szolgáltatók közül kiemelt tartalommegosztó szolgáltatás, a tartalmat a megosztó platformra feltöltő tartalomszolgáltató szolgáltatás és a felhőszolgáltatás megítélése); a szabad felhasználások eseteinek bővítése (elsősorban a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturális örökségvédelem körében, a digitális felhasználások tekintetében); a kereskedelmi forgalomban nem fellelhető művek könnyített engedélyezése és azok szabad felhasználása; a felhasználási szerződések alaki szabályainak újra rendezése, a felhasználók tájékoztatási kötelezettségének kiterjesztése; a sajtókiadványok kiadói mint új jogosulti csoport megjelenése a szomszédos jogok körében; új felelősségi, adatszolgáltatási, tájékoztatási és szankciós szabályok megjelenése a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztható módon megvalósított online nyilvánossághoz közvetítés tartalommegosztás útján megvalósított esetkörében; egységes szerkezetű elkülönült értelmező (fogalom-meghatározó) szabályok megjelenése.

Kiemelendő továbbá, hogy az előző kiadáshoz képest változatlan szerzői gárda több tagja is érdemben részt vett a törvénymódosítás előkészítésében. 

Reméljük, hogy a szerzői jogunk alakításában növekvő szerepet betöltő bírói kar használható forrást lát az új kiadásban, ahogy változatlanul bízunk abban is, hogy az ügyvédek, ügyészek, igazgatási szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók, valamint a szerzői műveket üzlet- és hivatásszerűen felhasználók is merítenek a kommentárunkból.