Ajánló
A kézirat lezárásának dátuma: 2020. május
A kiadványban a külföldön történő munkavégzésre vonatkozó leggyakrabban előforduló esetekkel összefüggő adózási és társadalombiztosítási tudnivalókat mutatjuk be, a belföldi és külföldi foglalkoztató és a magánszemély oldaláról egyaránt megvilágítva.
A külföldön munkát vállalók száma évről-évre növekszik. Némely munkavállalók csak rövidebb ideig végeznek munkát a határon túl, egy-egy üzleti tárgyalás, konferencia vagy projekt megvalósítása érdekében, míg mások hosszabb távon, akár éveken keresztül dolgoznak külföldön. A határmenti településeknél megfigyelhető az ingázás, amikor a munkavállaló Magyarországon éli mindennapjait, miközben egy másik országban dolgozik. Nem ritka, hogy mindkét országban, akár két vagy több munkáltató részére végez munkát, de az is előfordulhat, hogy külföldi munkaviszonnyal rendelkezik, miközben hosszabb-rövidebb ideig mégis Magyarországon – akár „home-office”-ban – végzi a munkát.
A kiadvány segítséget nyújt a külföldön dolgozó magánszemélynek abban, hogy megismerje, Magyarországon milyen adókötelezettségekre kell figyelnie, továbbá számos gyakorlati útmutatást tartalmaz azon szakemberek számára is, akik munkájuk során foglalkoznak külföldi kiküldetések költségtervezésével vagy bérszámfejtésével, a magyar szja-bevallás elkészítésével. A határon túl végzett tevékenységekből származó jövedelmek utáni adókötelezettségek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben és a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény és Kommentárban (a továbbiakban: OECD Modellegyezmény) szabályozott jövedelemkategóriák és az egyes adókötelezettségekre vonatkozó szabályok ismertetésén alapulnak. A személyi jövedelemadó mellett a járulékok és a szociális hozzájárulási adó kiküldetéseket érintő rendelkezéseit is bemutatjuk.
A társadalombiztosítási kötelezettség megítélése különös figyelmet érdemel 2020-ban a második félévtől hatályos új törvényi előírások és a kiküldetésre vonatkozó átmeneti rendelkezések hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy szinte egyik napról a másikra kell áttérni az új rendelkezések alkalmazására: a 2020. június havi számfejtésnél még a régi, júliustól pedig már az új szabályokat kell figyelembe venni.
A külföldön történő munkavégzés adózási és társadalombiztosítási szabályozása igen összetett. Nem elegendő a küldő és a fogadó ország szabályait ismerni, hanem vizsgálni kell a két vagy többoldalú egyezmények adózásra és a szociális biztonságra gyakorolt hatását is. Mind az adó-, mind a társadalombiztosítási egyezményekre elmondható, hogy felülírják a magyar előírásokat. Ennek következtében a bérszámfejtés mindennapi gyakorlatát a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani, amely időigényes feladat, ha eltévedünk az adózás útvesztőjében. A kiküldetés megkezdése előtt fontos mind az adózásra, mind a járulékfizetésre vonatkozó szabályok körültekintő áttanulmányozása, mely által elkerülhető az adóbevallások utólagos önellenőrzésével járó adminisztráció.
A kiadványban olyan szabályok, javaslatok is ismertetésre kerülnek, melyek a magyar törvényekben esetleg nem találhatók meg, de az OECD Kommentár alapján a kettős adózás elkerülhető. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek megfelelő alapul szolgálnak például a jövedelmek munkanapok szerinti arányosításához, a munkaviszony megszűnésekor járó juttatások vonatkozási időszakának rendhagyó megállapításához, valamint a hipotetikus adó lényegének és gyakorlati hasznosságának megértéséhez.
A külföldön történő munkavégzés az utóbbi időben reflektorfénybe került. A bér- és szociális dömping elleni fellépés felerősödni látszik az uniós tagországokban. Az országok közötti adatszolgáltatásnak és információcserének köszönhetően folyamatosan ellenőrzésekre lehet számítani itthon és külföldön egyaránt. Mindezek következtében fontos a vonatkozó jogszabályi ismeretek elsajátítása mellett a napi rutin megszerzése is, mely által az adókockázat minimalizálható.
Az egyszerűbb megértés segítése érdekében példák, táblázatok szemléltetik a leírtakat a 2020. áprilisban hatályban lévő és/vagy júliustól hatályos, de a kézirat leadásakor már kihirdetett jogszabályi rendelkezések alapján.
A kiadványt főként könyvelőknek, adótanácsadóknak, adószakértőknek, gazdasági-pénzügyi vezetőknek ajánljuk.
Tartalom
I. A SZEMÉLYIJÖVEDELMADÓ-KÖTELEZETTSÉG VIZSGÁLATA
1. A külföldön történő munkavégzés esetei
2. Az adókötelezettség vizsgálata, az illetőség és az adózás kapcsolata
3. A jövedelemkategóriák jelentősége a külföldi munkavégzéssel összefüggésben
4. Az adóztatás jogának eldöntése az oecd modellegyezmény 15. cikke alapján
5. Az adóztatás jogának eldöntése egyes tevékenységek esetében
6. Munkavégzés nem egyezményes országban
7. A külföldi kiküldetés kifizetőt érintő szabályai, jellemzően felmerülő juttatások és ezek adózása
II. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, JÁRULÉKOK, CÉGET TERHELŐ ADÓK, HOZZÁJÁRULÁSOK
1. A magyar járulékkötelezettség vizsgálata
2. A tb-egyezmények jelentősége külföldi munkavégzésnél
3. Társadalombiztosítási szabályok kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alkalmazásakor
4. A járulék alapjának meghatározása kiküldetés esetén
5. Járulékfizetés Magyarországon külföldi jogviszony mellett
6. Külföldön, nem tb-egyezményes országban végzett tevékenység
7. Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség külföldi munkavégzés esetén
8. Szakképzési hozzájárulás külföldi munkavégzés esetén
9. Az adóbevallás utólagos módosítása, a kifizető tévedésének utólagos rendezése
