Fiatalkorú terheltek a büntetőeljárásban

Ajánló

Dr. Bertaldó András bíró, PhD tudományos fokozattal rendelkező európai jogi szaktanácsadó, munka- és Európa-jogi szakjogász, jogi egyetemi óraadó, a Pécsi Akadémiai Bizottság tagja. A 18 éven aluli korosztállyal kapcsolatos jogi ismereteit nemcsak az iskolapadból, hanem kutatásaiból, nemzetközi tanulmányutakból meríti. A korosztály viselkedési jellemzőit általános és középiskolákban tartott 141 interaktív jogi előadásából ismeri, emellett előszeretettel tanulmányozza deviáns jellegű megnyilvánulásaikat különböző sportesemények törzsszurkolójaként személyesen a lelátókon. 

A Fiatalkorú terheltek a büntetőeljárásban című monográfiájában a tudományos fokozattal rendelkező gyakorló jogalkalmazó szemszögéből vázolja a „fiatalkorú elleni büntetőeljárás” rendszerét. Távolról közelít a részletszabályokra. Az utazás kiindulópontjaként Hannibálhoz hasonlóan ante portas rátekint a témára, de a hadvezérrel ellentétben belép a kapun és részletes elemzést nyújt a nyomozástól a kényszerintézkedéseken és az egyéni értékelési eszközökön keresztül egészen a bíróságig. Ennek során nem marad a szűken vett jog területén, hanem egyrészt kitekint a pszichológia, a pedagógia és a kommunikáció terrénumára. Szóba kerül a „csengőfrász”, Kosztolányi Dezső, a szülők és a pedagógusok nehézségei mellett a siker mércéje is. Célja nemcsak a hatályos szabályozás bemutatása, hanem olyan javaslatok megfogalmazása, amelyeket – optimális esetben – a jogalkotó mellett a jogalkalmazó és a jogtudomány is hasznosíthat, vagy legalábbis konstruktív vitákat eredményezhet a jogfejlesztés érdekében. 

Részletes ismertető

Dr. Bertaldó András bíró, PhD tudományos fokozattal rendelkező európai jogi szaktanácsadó, munka- és Európa-jogi szakjogász, jogi egyetemi óraadó, a Pécsi Akadémiai Bizottság tagja. A 18 éven aluli korosztállyal kapcsolatos jogi ismereteit nemcsak az iskolapadból, hanem kutatásaiból, nemzetközi tanulmányutakból meríti. A korosztály viselkedési jellemzőit általános és középiskolákban tartott 141 interaktív jogi előadásából ismeri, emellett előszeretettel tanulmányozza deviáns jellegű megnyilvánulásaikat különböző sportesemények törzsszurkolójaként személyesen a lelátókon. 

A Fiatalkorú terheltek a büntetőeljárásban című monográfiájában a tudományos fokozattal rendelkező gyakorló jogalkalmazó szemszögéből vázolja a „fiatalkorú elleni büntetőeljárás” rendszerét. Távolról közelít a részletszabályokra. Az utazás kiindulópontjaként Hannibálhoz hasonlóan ante portas rátekint a témára, de a hadvezérrel ellentétben belép a kapun és részletes elemzést nyújt a nyomozástól a kényszerintézkedéseken és az egyéni értékelési eszközökön keresztül egészen a bíróságig. Ennek során nem marad a szűken vett jog területén, hanem kitekint a pszichológia, a pedagógia és a kommunikáció terrénumára. Szóba kerül a „csengőfrász”, Kosztolányi Dezső, a szülők és a pedagógusok nehézségei mellett a siker mércéje is. Célja nemcsak a hatályos szabályozás bemutatása, hanem olyan javaslatok megfogalmazása, amelyeket – optimális esetben – a jogalkotó mellett a jogalkalmazó és a jogtudomány is hasznosíthat, vagy legalábbis konstruktív vitákat eredményezhet a jogfejlesztés érdekében. 

A könyv elemzi a fiatalkorú elleni büntetőeljárás jellemzőit a kapcsolódó 
hazai és külföldi szakirodalom alapján. Felhasznált úgy könyvtári forrásokat – 
monográfiákat, tankönyveket, szaktanulmányokat –, mint a jogtörténeti jellegű és hatályos 
jogszabályi előírásokat, a külföldi tanulmányutak és a saját ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait, továbbá a nemzetközi egyezményeket. Az összehasonlító fejezet megírásakor Németországra fókuszált. A számhasonlítás módszerével mutat rá a téma fontosságára. Kérdőíves módszerrel vonta be a Szekszárdi Törvényszék fiatalkorúak bíráinak véleményét, hogy mind a jogalkotás érvei, mind pedig a jogtudomány és a jogalkalmazás nézetei helyet kapjanak. Mint a fiatalkorúaknak rendszeresen jogi tárgyú előadásokat tartó, illetve a fiatalkorúak büntetőeljárásában gyakorlattal rendelkező személy, a szerző rögzíti a saját elméleti és gyakorlati meglátásait. 

Miután a könyv elején indokát adja a témaválasztásnak és elhelyezi a fiatalkorú elleni büntetőeljárást a jogrendszerben, bemutatja annak XX. századi magyarországi történetét. Nem úgy teszi ezt, mint egy muzeológus, aki rámutat az üvegvitrin mögött található, érinthetetlen ereklyékre, hanem az vezérli, hogy ismertessen olyan megoldásokat, amelyek a múlt elemeiként a jövő építőkockáivá is válhatnak. 

Ezt követik a gyakorlati szempontból kiemelten fontos fejezetek, melyek közül kiemelést érdemel a kihallgatási technikákat és taktikákat elemző rész a nyomozásról, valamint a letartóztatás szigorú feltételeit bemutató rész. Az igazságszolgáltatásért felelős bíróság szerepe több fejezetben is előkerül. 

A monográfia célja nemcsak a status quo leírása, hanem újító, a fiatalkorú elleni büntetőeljárást tovább egyszerűsítő, könnyítő, gyorsító, hatékonyabbá tevő javaslatok megfogalmazása. A javaslatok számos esetben személyi kérdésekkel is összefüggésben állnak. Ki lehet fiatalkorúak bírója, ügyésze? Kell-e speciális szaktudás az ügyvédeknek mint védőknek? Melyik eljárásjogi szereplő a legalkalmasabb az ügygondnok szerepének betöltésére? A jogalkotónak, a jogalkalmazónak és a jogtudománynak címzett javaslatok azt célozzák, hogy a fiatalkorú helyes irányba történő nevelését biztosító, valamennyi eljárásjogi garanciát szavatoló, a lehetőségekhez képest gyors, mindenre kiterjedő, személyre szabott büntetőeljáráshoz nyújtsanak támpontokat. A könyv több helyen is hangsúlyozza, hogy a fiatalkorúak újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása és nevelése nem kizárólag a büntetőeljárás eredményességétől függ: az egész társadalom felelős azért. Ennek érdekében javasolt az oktatási intézmény pedagógiai jellemzésére való fokozott támaszkodás, a bűnüldöző szervek és az iskola közötti kölcsönös információcsere. Mindez nemcsak a társadalom védelmét, hanem a terhelt nevelését is szolgálja. 

A keretes szerkezetet mutatja, hogy az érdemi tárgyalás a múltba révedve kezdődik, hasznosítható jogtörténeti emlékek között kutatva, zárásként – nyitott szemmel járva a világban – kitekintés található a német szabályozásra, összevetve hazai jogunkkal. A szerző nem riad vissza sem attól, hogy adott esetben a többségitől eltérő álláspontját juttassa kifejezésre, sem pedig attól, hogy elsőre meglehetősen újszerűnek ható eljárásjogi megoldásokat javasoljon.