Ajánló
A fizetésképtelenségi jog jelentős változásokon megy át napjainkban, Európában és Magyarországon egyaránt. A közel két évtizede hatályba lépett első Fizetésképtelenségi Rendelet (1346/2000/EK rendelet a fizetésképtelenségi eljárásról) teljesen új nemzetközi magánjogi rezsimet hozott létre a fizetésképtelenségi eljárások számára, melyet – ideértve a rendelet átdolgozott változatát [(EU) 2015/848 rendelet] – 2004 óta Magyarország is alkalmaz. A hitelintézetek és biztosítók fizetésképtelenségével (2001/24/EK irányelv a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról) kapcsolatban jelentős anyagi jogi harmonizáció is megvalósult. A 2019-es Szerkezetátalakítási Irányelvvel [(EU) 2019/1023 irányelv a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról] pedig az általános fizetésképtelenségi anyagi jog területén is megkezdődött a tagállamok jogának – egyelőre igencsak részleges – közelítése.
A hazai jogban is a rendszerváltás óta nem látott léptékű változásokat tapasztalunk: Ugyan az új Csődtörvény megalkotása, több, erre irányuló kezdeményezés ellenére a jelek szerint még várat magára, de a Szerkezetátalakítási Irányelvet átültető – egy teljesen új eljárás-formát meghonosító – törvényjavaslat már a Parlament előtt van, és a COVID-19 hatásaként fellépő válság is jelentős mértékű rendkívüli jogalkotást eredményezett. Aligha kétséges, hogy a COVID-19 által okozott példátlan változások a hazai fizetésképtelenségi jog gyakorlatában is meg fognak jelenni.
A fentiek miatt a Kiadó új online folyóirata, a Fizetésképtelenségi Jog, különös aktualitással bír. A folyóirat a Kiadó más szakfolyóiratainál már bevált szerkezetet követi: a tanulmány rovat a nagyobb lélegzetű, tudományos igénnyel készült írásoknak ad helyet, a jogesetek elemzése egyes fontosabb – hazai vagy uniós – bírósági döntés részletes ismertetését és értő kritikáját tartalmazza, míg a fórum rovat a rövidebb terjedelmű, akár egymással is vitatkozó írások részére van fenntartva. A döntvény rovat a releváns EUB döntéseket mutatja be. Figyelemmel a jogterület erős nemzetközi kötődéseire, teret kívánunk biztosítani külföldi – elsősorban európai – szerzők írásainak is, magyar vagy angol nyelven.
A folyóirat a Szerkesztőbizottság szándéka szerint kerüli az elméleti és gyakorlati megközelítés hamis dichotómiáját: elsősorban olyan írásokat kívánunk megjelentetni, melyek a joggyakorlat szempontjából jelentőséggel bírhatnak, ugyanakkor nem szeretnénk engedni az elméleti igényesség követelményéből. Teret kívánunk adni úgy a hagyományos hivatásrendek képviselőinek, mint a jogalkotásban dolgozó szakembereknek, a fizetésképtelenségi szakértőknek és az egyetemi jogász-társadalom képviselőinek is, hogy kifejtsék álláspontjukat a fizetésképtelenségi jog egyes aktuális kérdéseivel kapcsolatban.
Reméljük, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy az új folyóirat megtalálja a szakmai közönségét és a jelenlegiek mellett a leendő szerzők is rátaláljanak a folyóiratra, amely a magyar fizetésképtelenségi szakma első számú szakmai fóruma kíván lenni.
Bob Wessels (A nemzetközi fizetésképtelenségi jog nyugalmazott professzora, Leideni Egyetem, Hollandia) köszöntője
Európában évtizedek óta számos jogszabály rendelkezik a felszámolási eljárásokról. Ezek olyan fizetésképtelenségi eljárások, amelyek során a vállalkozás véglegesen megszűnik, eszközeit értékesítik, és bevételét felosztják a hitelezők között. Legalábbis az elmélet szerint. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egyes hitelezők (például a bank és az adóhatóság) erős jogokkal rendelkeznek, és ezért a biztosíték nélküli hitelezőknek nem jut semmi. Tisztában vagyunk azzal is, hogy bizonyos esetekben kétségek merülhetnek fel a vagyon összetételével, az eljárás tisztességességével vagy az abban részt vevő szereplők feddhetetlenségével kapcsolatban. Ennél is fontosabb, hogy számos ország lassanként megértette, hogy a meglévő jogi szabályozás nem vagy nem teljes mértékben felel meg azoknak a konkrét kihívásoknak, amelyekkel potenciálisan jobb gazdasági eredmények érhetők el azoknál, amelyeket felszámolással lehetne elérni. Ezekben az országokban fokozatos paradigmaváltás történt, melynek során a vállalat üzleti tevékenységének megőrzése és racionalizálással történő lehetséges javítása került előtérbe. […]
Számítani lehet arra, hogy ez a „megmentési célú kultúra” számos országban lesz a jogalkotók folyamatos figyelmének és a gyakorlati szakemberek közötti vitáknak a középpontjában. Nem lesz annyira eget rengető, de biztosan felrázza az üzleti tanácsadókat, a jogalkotókat, a fizetésképtelenséggel foglalkozó szakembereket és a bírákat. Szükségessé teszi ismereteik és készségeik elmélyítését, hogy segítsék a vállalatvezetést és a hagyományos jogi ágazatot a jövőbeli üzleti modellek felvázolásában, valamint az új üzleti és pénzügyi struktúrák megvalósításában.
Ahogy más országokban, úgy Magyarországon is valódi szükség van arra, hogy a fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos kérdésekben, de a szerkezetátalakításnak a társasági jogra vagy az általános kötelmi jogra gyakorolt hatásai tekintetében is sokkal szélesebb körű rálátás és szakértelem alakuljon ki. A mindennapi gyakorlatban olyan kérdésekben lesz majd szükség a szaktudás elsajátítására, mint a pénzügyi szerkezetátalakítás, a vállalati pénzügyek, az üzletszervezés és a stratégia. Miközben a világ bizony napról napra kisebb lesz, a jogszabályok – legalábbis több kulcsfontosságú kérdésben – egyre inkább közelednek a közös álláspontokhoz, és elszántan próbálnak megfelelő válaszokat találni a gazdaságilag életképes, de pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére irányuló, széles körben támogatott politikára.
A jogszabályok és a gyakorlat terén bekövetkező rohamos változások megkövetelik a szakemberektől, hogy fejlesszék szakmai tudásuk színvonalát. Ez az új fizetésképtelenségi folyóirat ezért fontos irányjelzőnek ígérkezik a vállalkozások felszámolására vagy más, életképes, pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére irányuló módszerek bevezetése és tökéletesítése felé vezető úton. Ennélfogva a preventív szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi feladványok együttes kihívására is megoldást kínál.
Rovatok
1. Tanulmány
2. Jogesetelemzés
3. Döntvény
4. Fórum
Ízelítő a 2023/2-3. szám tartalmából:
Tanulmány
- Fabók Zoltán: A hatáskiterjesztés kérdése a magyar nemzetközi fizetésképtelenségi jogban
- Kovács Ildikó: Wrongful trading” a magyar bírói gyakorlatban a 2018. január 1. napjától hatályos jogszabályi rendelkezések tükrében
Jogesetelemzés
- Juhász László: A vezetői felelősség megállapításának néhány kérdése a Fővárosi Ítélőtábla 15.Gf.40.032/2021/4/II. sz. határozata alapján
Döntvény
- FED2023. 1.
- FJD2023. 3. (Kúria Gfv.III.30.135/2022/7.)
- FJD2023. 4. (Kúria Gfv.III.30.179/2022/5.)
- FJD2023. 5. (Kúria Fpkhf.III.30.541/2022/2.)
Fórum
- Horváth Attila: A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel
- Pallós Zoltán: Az állami felszámoló szervezet tapasztalatai a reorganizációs és szerkezetátalakítási eljárásokban
- Rajnai Mariann: A kezességi szerződés visszterhesége vagy ingyenessége felszámolási és végrehajtási eljárási szemszögből
- Egyed Márton: Az Európai Szerkezetátalakítási és Fizetésképtelenségi Jogi Konferencia 2023/2. számú jelentése az Európai Bizottságnak a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló irányelv-tervezetéről
