Ajánló
A szervezett bűnözés olyan, mint a futball, valamilyen szinten mindenki ért hozzá. Mindannyiunknak van valamilyen elképzelése a szervezett bűnözésről, hiszen az a mindennapi élet része, egyesek csak a filmek révén kerülnek vele kapcsolatba, mások viszont testközelből ismerik a működését, struktúráját. A közvetlen kapcsolat fennállása – így a bűnözök, illetve az igazságszolgáltatásban részt vevő személyek részéről – különösebb magyarázatot nem igényel, azonban nem is gondolnánk, hogy közvetve is kapcsolatban állunk a bűnözés legveszélyesebb formájával. Gondoljunk csak azokra, akik zárjegy nélküli cigarettát szívnak, adózás alól elvont terméket vásárolnak, vagy azokra, akik a fokozott embercsempészés miatt szigorított határellenőrzés miatt a határon várakoznak. Az illegális kereskedelem, embercsempészés, kábítószer-kereskedelem mögött szinte minden esetben különböző struktúrájú szervezett bűnözői csoportok állnak. Hazánkban a szervezett bűnözéshez kapcsolódó erőszakos bűncselekmények az 1990-es évekhez képest csökkenő tendenciát mutatnak, azonban lehetséges, hogy ez az állapot átmeneti. Fennáll annak a veszélye, hogy az orosz–ukrán konfliktust követően Európába özönlik a kézifegyverek egy része.
A szervezett bűnözés – amely valójában egy koncentrált támadás a fennálló társadalmi, gazdasági rend, illetve a jogrend ellen – határokon átnyúló jellege, térnyerése leküzdendő kihívás elé állítja a szakembereket. A szervezett bűnözés megjelenése magával hozta az állami szervek reagálásának igényét, ami a jogi szabályozásban és szervezetrendszer létrehozásában manifesztálódott.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a szervezett bűnözés, mint bármely más társadalmi jelenség, változékony. Az adaptivitás azonban rendkívül gyors mértékű, a szervezett bűnözői csoportok szinte azonnal reagálnak az egyes, tevékenységüket befolyásoló hatásokra.
Érdekli a szervezett bűnözés? Meg szeretné érteni a működését, mozgatórugóit, struktúráját? Megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait? Tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát? Foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer? Elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban? Alámerülne a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteiben?
A Szervezett bűnözés és a jog című kötetből megtudhatja, hogy a szervezett bűnözésnek legalább kétszáz definíciója van, megismerheti a hazai szervezett bűnözői csoportok felépítését, tevékenységi körét, a bűnszervezetek felszámolása érdekében azok tagjaival történő együttműködés lehetőségeit, a büntetéskiszabási gyakorlatot, az egyes bűnszervezettípusokhoz kapcsolódó bizonyítékok gyakoriságát, illetve az ún. elkövetőalapú bűncselekmény-piramist.
A könyv négy fejezetből áll: a szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjairól szóló fejezetben szerepel a szervezett bűnözés fogalmi meghatározása, fogalomrendszere; a nemzetközi jogi eszközök, illetve a környező államok szervezett bűnözéssel kapcsolatos anyagi büntetőjogi válaszai; a szervezett bűnözői csoportok tipizálása, illetve struktúrája; a szervezett bűnözés felszámolására irányuló stratégiák, illetve nyomozati eszközök feldolgozása; valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos statisztika. A második fejezet a szervezett bűnözéssel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályozást, a harmadik fejezet pedig a szervezett bűnözés elleni fellépés szervezetrendszerét tartalmazza. A negyedik fejezetben a dogmatikai kérdéseket boncolgatom, továbbá a bűnszervezetben történő elkötés megállapításával kapcsolatos bírósági gyakorlatot mutatom be az egyes bűnszervezettípusokon, illetve jogeseteken keresztül.
Az Olvasóban kérdésként merülhet fel, min alapulnak a szervezett bűnözéssel kapcsolatos megállapítások. A könyv megírását több mint hat évi intenzív kutatás, több gyakornoki programban részvétel, illetve közel másfél évtizedes szakmai tapasztalat előzte meg. A kutatási módszertan az adott fejezettől, illetve alpontoktól függött, néhol a külföldi vagy magyar szakirodalom jelentette a kiindulási alapot, míg más esetekben a bírósági határozatok, jogszabályok, szervezetszabályozó eszközök. Nagy erőfeszítést igényelt azon, közel 15 év alatt keletkezett bírósági határozatok beszerzése, illetve az általam meghatározott szempontok szerinti elemzése, értékelése, amelyek esetében a bűnszervezetben történő elkövetés felmerült. Összegyűjtöttem, hogy a bíróságok milyen bizonyítékok alapján állapítják meg a bűnszervezetben történő elkövetést, megvizsgáltam a büntetéskiszabási gyakorlatot, áttekintettem a szervezett bűnözéssel fémjelzett kiemelt jogeseteket.
A jogszabályok szervezett bűnözéssel kapcsolatos rendelkezéseit jogtörténeti, illetve összehasonlító szempontból vizsgáltam, emellett elemeztem a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények stádiumait, illetve az elkövetői alakzatokat.
A könyvet ajánlom
– a kriminológusoknak és a szervezett bűnözés fogalma iránt érdeklődő „laikusoknak”, akik a könyv szervezett bűnözés fogalmi meghatározására, fogalomrendszer tisztázására vonatkozó részét hasznosíthatják;
– a kodifikátoroknak, akik a kötet szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi jogi eszközökre, illetve Magyarország és a környező államok szervezett bűnözésre adott büntetőjogi válaszaira és anyagi büntetőjogi, illetve eljárásjogi eszköztár vizsgálatára vonatkozó részéből profitálhatnak;
– a felsőoktatásban részt vevőknek, akik a tudásukat a mű szervezett bűnözés elleni fellépés büntetőjogi evolúciójára, továbbá a kiemelt jogesetekre vonatkozó részeiből gyarapíthatják;
– a nyomozó hatóságok tagjainak, illetve a biztonságpolitikai szakembereknek, akik a kiadvány szervezett bűnözéssel kapcsolatos stratégiákra, nyomozati eszközökre, illetve a szervezeti keretekre vonatkozó egységét tudják felhasználni;
– a jogalkalmazóknak, akik a könyv bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos bírósági gyakorlatra vonatkozó részét hasznosíthatják a mindennapokban.
A szerző
Ajánlás
Dr. Nagycenki Tamás 2021-ben megvédett doktori értekezését továbbfejlesztő monográfiája olyan tudásanyagot ölel fel, amely átfogó módon mutatja be a szervezett bűnözés elleni fellépés elméleti és gyakorlati ismereteit. Az olvasó számára a témát érintően részletes történeti és interdiszciplináris áttekintést ad. Először a szervezett bűnözés fogalmát járja körbe a szakirodalmi források, az egyes szerzők megközelítései alapján, hogy valójában mi különbözteti meg a szervezett bűnözést más bűnözési formáktól, milyen alapvető jellemzői vannak. Kétségtelen, nehézséget jelent e téren, hogy nem beszélhetünk egy egységes és általános definícióról, illetve a kriminológiai és a tételes jogi fogalma is eltérő.
A szervezett bűnözés természetéből fakadóan számos kihívás elé állítja mind a büntetőjogi szabályozást, mind a jogalkalmazást. Például a határon átnyúló jellege és a dinamikus fejlődése miatt a nemzetközi és európai uniós jogszabályoknak különösen fontos szerepük van a hatékony fellépés érdekében, ezért indokolt, hogy erről egy külön fejezetben olvashatunk. Mindezt kiegészíti egy érdekes külföldi kitekintés, amelynek keretében összehasonlításképpen a környező országok büntetőjogi szabályozását ismerhetjük meg, melyek a szervezett bűnözés terén tetten érhető hasonlóságok vagy éppen a különbözőségek.
A könyv érinti a szervezett bűnözés körébe tartozó egyes bűncselekmények felderítésével, bizonyításával és azok büntetőjogi minősítésével összefüggő aktuális kérdéseket. Ismertetésre kerülnek a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendői a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban, valamint ennek szervezeti keretei. A hatályos büntetőjogi szabályozás a bűnszervezet keretében történő elkövetéshez bármely szándékos bűncselekmény esetén súlyos általános részi jogkövetkezményeket is társít – mivel általános jellegű minősítő körülmény. A kötetben azonban nem csupán a büntető anyagi jogi kérdések kerülnek feldolgozásra, hanem sor kerül mind a kapcsolódó kriminológiai kérdések bemutatására, illetve a büntető eljárásjogi oldalról is vizsgálja a rendelkezésre álló jogi eszköztárat. Ennek keretében ismerteti a leplezett eszközök, a tanúvédelem, a fedett nyomozó szerepét, valamint a zár alá vétel és a vagyonvisszaszerzés jogintézményeit a büntetőeljárásban.
A monográfia azon fejezete különösen értékes a gyakorlat számára, amelyben a jellemzően szervezett bűnözéshez köthető bűncselekmények (például költségvetési csalás, embercsempészés, kábítószer-kereskedelem stb.) vonatkozásában a releváns bírói joggyakorlat kerül megvilágításra. A vizsgálódás tárgyát képezi, hogy a bíróságok milyen bizonyítékok alapján állapítják meg a bűnszervezetben történő elkövetést, elemzi a büntetéskiszabási gyakorlatot, illetve áttekinti a szervezett bűnözéshez köthető kiemelt hazai jogeseteket.
Mindezek alapján ajánlom e kötetet mindazon elméleti és gyakorlati szakemberek figyelmébe, akik bővíteni kívánják ismereteiket a szervezett bűnözésről.
Dr. Csák Zsolt
kollégiumvezető
Kúria Büntető Kollégium
