Fizetési meghagyás könyvcsomag

A könyvcsomag az Fmhtv. és a 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Eufmhr.) nagykommentárjait tartalmazza kedvezményes áron.

Szerzői ajánlók

Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez

Egy évtized telt el az Fmhtv. hatálybalépése és a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe kerülése, nyolc év pedig e kommentár első kiadásának megjelenése óta. Az utóbbi években alapjaiban változott meg a magyar civilisztika joganyaga, ami jelentős hatással volt a fizetési meghagyásos eljárás szabályaira és gyakorlatára is. Elég csak az új Ptk.-t, Pp.-t és kapcsolódó jogszabályaikat említeni.

Természetesen az Fmhtv. sem kerülhette el a változást: a több mint fél tucat érdemi módosítás közül horderejét tekintve egyértelműen kiemelkedik az új Ppé., mely többé-kevésbé összhangot teremtett a törvény és a Pp. között, jelentős terjedelemben újraszövegezve a kommentár tárgyát képező jogszabályt. A Pp. hatálybalépése óta eltelt majd három év alatt felszínre kerültek nemcsak a perjogi kódex, de az Fmhtv. módosult szabályainak a hézagai, jogértelmezést igénylő kérdései, a közjegyzői és bírói gyakorlat pedig igyekezett ezekre megoldást találni. Mindez kellő indokot és alapot teremtett jelen könyv második kiadásának az elkészítésére.

A kommentár nem pusztán hatályosított változata a 2012-ben megjelent elődjének. Az első kiadás anyagát teljesen átdolgoztam, és mind az azóta felmerült releváns jogesetekkel, mind az új. Pp. és Ppé. hatálybalépése folytán bekövetkezett jogszabályváltozások tárgyalásával, valamint ezek joggyakorlatának ismertetésével kiegészítettem azt. A jobb megérthetőség kedvéért a koncepcionálisabb jellegű változások, mint például a kézbesítési fikció és a kézbesítési kifogás bevezetése kapcsán nem kizárólag az új szabályokat tárgyalom, hanem jogtörténeti jelleggel bemutatom az 1952-es Pp. és az Fmhtv. 2018 előtti szabályait és az azzal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket is, így átfogó kép kapható arról is, mi indokolta az új Pp. adott szabályait, illetve azok elérték-e a jogalkotó céljait. Szintén az érthetőség előmozdításaként a 2018. január 1-jétől bevezetett terminológiai változtatásokat, mint például az érdemi vizsgálat nélküli, hivatalbóli, illetve a keresetlevél tekintetében idézés kibocsátása nélküli elutasítás helyett restituált visszautasítás fogalmát a korábbi joggyakorlat tárgyalása során zárójelben jelöltem az eredeti terminus technicus mellett. Azokat a bírói és közjegyzői gyakorlatban felmerült jogeseteket, melyek a ma hatályos jogi környezetben is irányadóak lehetnek, továbbra is tartalmazza a kommentár. Természetesen semmilyen jogalkotás nem lehet tökéletes, véglegesen kész, ezért a könyv elődjéhez hasonlóan kritikai szemlélettel maga is felhívja a figyelmet azokra a kodifikációs hibákra, melyek elhárítása a jogalkalmazás problémáinak megoldását nagyban segítené. Bízom abban, hogy ahogy az első kiadás, úgy a második is katalizátora lehet nemcsak a joggyakorlat egységesítésének, de az eljárásjogi kodifikációnak is.

(Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf)

A kézirat lezárásának dátuma: 2020. november 1.


Nagykommentár az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelethez

A Rák Viktor által írt mű az első önálló monográfia magyar nyelven az európai fizetési meghagyásos eljárásról. Bár korábban is foglalkoztatta a magyar jogtudományt az európai eljárásjog egyes intézményeinek, így az európai fizetési meghagyásos eljárásnak a gyakorlati szempontú feldolgozása, e körben eddig inkább átfogó, az egész jogterületet feldolgozó szerkesztett művek láttak napvilágot, a nem vitatott pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló uniós eszközről önálló kommentár eddig még nem jelent meg.

A kiadvány a szükséges mértékben és magas színvonalon dolgozza fel az európai fizetési meghagyásos eljárás létrejöttének történetét és a jogintézmény dogmatikai alapjait, majd kifejezetten gyakorlati szempontú, a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az uniós jogi aktust cikkelyről cikkelyre. A szerző teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit – a szükséges forráskritikát sem mellőzve. Ugyancsak feldolgozásra kerültek a nemzetközi és a magyar szakirodalom releváns művei, aminek eredményeképpen a kiadvány tágabb összefüggésben, a külföldi szerzők által képviselt álláspontok ütköztetésével mélyebb ismereteket, biztosabb alapokon álló információkat közvetít az olvasó felé. A nagykommentár kiindulási alapként szolgálhat a jogalkalmazók számára, segítséget jelent az egyes tagállamok nemzeti szabályainak útvesztőjében való eligazodáshoz.

2018. január 1-jén új polgári perrendtartás lépett hatályba, s ezzel összefüggésben nagymértékben változtak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény rendelkezései is. A nemzeti jog mellett változott az uniós jogi szabályozás is, ezen változásokat tartalmazza a nagykommentár, s részletesen foglalkozik a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló uniós rendelettel, amelynek szabályai szerint az ellentmondás folytán perré alakuló eljárás lefolyhat.

A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy a végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás végrehajtása nem került egységesítésre, s így 26 tagállam nemzeti szabályait kellene ismernie a jogalkalmazónak ahhoz, hogy követelését érvényesíteni tudja. 26 jogrendszer beható ismerete és ismertetése komoly kihívás, amelyre a szerző vállalkozott és a végrehajtási eljárás alapvető szabályai bemutatásra kerülnek valamennyi tagállam vonatkozásában.

(Dr. Rák Viktor)

A kézirat lezárásának dátuma: 2020. február 15.