Magyar és európai médiajog

Ajánló

A kézirat lezárásának dátuma: 2019. augusztus 15.

Kiadványunk a média világának jogi szabályozását átfogó jelleggel – bár a terjedelmi korlátok miatt szükségszerűen nem teljes mélységében – kívánja bemutatni. A mű műfaja átmenetet képez a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor akár a gyakorlati szakemberek számára is útmutatóul kíván szolgálni mindennapos jogi problémáik kezelésében. 

A kiadvány igyekszik a magyar szabályozás európai összefüggéseinek alapos feltárását is elvégezni, illetve megjeleníteni. Ez vonatkozik – hasonló hangsúllyal – az európai uniós joganyag részletes bemutatására és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogának összefoglalására is. A hatályos jogi szabályozás bemutatásán túl szükséges a bírói gyakorlat, illetve a különböző szabályozó hatóságok gyakorlatának alapos ismertetése is, az ezekkel kapcsolatban felmerülő alapvető problémák és kérdések számbavétele, valamint a lehetséges válaszok megfogalmazása; a kötet igyekszik e követelményeknek is megfelelni.

Az első kiadás óta hét év telt el, a második óta is már négy. A médiajogban ennyi idő – a változások gyors üteme láttán – nagyon hosszúnak számít, Magyarországon pedig különösen eseménydús volt a 2012 novembere óta eltelt időszak, ami a szólásszabadság és a médiaszabályozás fejlődését, szabályainak formálódását illeti. A 2011 elején hatályba lépett médiaszabályozásnak időközben folyamatosan gazdagodó gyakorlata alakult ki, és ami több emberöltőnyi idő alatt is csak egyszer esik meg egy jogrendszerben, hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv és az új Polgári Törvénykönyv. E kódexek és az azokon alapuló bírói gyakorlat szintén jelentősen formálta a szólásszabadság és a médiajog értelmezését. Az Alaptörvény által bevezetett konkrét alkotmányjogi panasz pedig jóval több AB-döntést eredményezett egyes, könyvünk számára releváns területeken, mint amennyi 2012 előtt összesen megszületett. Ezeken túlmenően is számos olyan változás, módosulás történt a szabályozásban és a gyakorlatban Magyarországon és Európa-szerte, ami indokolta az előző kiadás alapos átdolgozását.

A médiajog művelői a pillanat mesterei, a jogtudomány Kőműves Kelemenjei: mire doktori disszertációjukat, legújabb monográfiájukat, tankönyveik átdolgozását befejezik, vagy a szemeszter elején kiadják a féléves óravázlatot, az azokban leírtak egy része már jogtörténetté nemesedett. Az elképesztő sebességű technológiai fejlődés következtében napról napra alakul át vizsgált területük, hálátlan szerepre, folytonos, a naprakészség utáni reménytelen rohanásba kényszerítve őket. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a médiajog mögött álló megfontolások, alapvető értékek a technológiai fejlődés által jobbára érintetlenek maradnak. A szerzők tehát egyfelől egyetlen pillanatot igyekeztek megragadni, és bemutatni az Olvasónak a médiajog hatályos állapotát itthon és Európában, másfelől azt remélik, hogy ennél többre is fény derül: a médiajog technológiától független, szilárdnak tekinthető alapvetéseinek mibenlétét is vizsgáljuk majd.

Szerzők

Dr. Baka Péter, Dr. Bartóki-Gönczy Balázs, Dr. Csink Lóránt, Dr. Dobrotka-Mayer Annamária, Dr. Gellén Klára, Dr. Klein Tamás, Dr. Koltay András, Dr. Lapsánszky András, Dr. Nagy Dóra, Dr. Nyakas Levente, Dr. Pogácsás Anett, Dr. Sorbán Kinga, Dr. Szikora Tamás, Dr. Szilágyi Pál, Dr. Tóth András, Dr. Udvary Sándor