Polgári jog online előfizetés

Polgári jog online előfizetés

Formátum

Kérem, az alábbi lehetőségek közül válassza ki, hogy a terméket milyen formátumban szeretné megvásárolni.

Előfizetés hossza

21 990 Ft + 27% áfa

Bruttó (az árak augusztus 31-ig érvényesek): 27 927 Ft

SAP kód: YSO1313


Megjelent a Polgár Jog lap 2018/10. száma.


Faludi Gábor: Az üzleti titok irányelv átültetésének egyes kérdései II.  
A tanulmány a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv (a továbbiakban: ÜTI) megalkotásának indokait és szabályozási logikáját mutatja be, kitérve a hazai átültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is.

Csöndes Mónika: A Ptk. 6:521. § szerinti előreláthatóságról a Miskolci Törvényszék 13.P.21.001/2017/7. számú és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.21.077/2017/3. számú ítélete tükrében  
Az eljáró bíróságoknak az itt elemzett ítéletekben abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a felperes alappal követelheti-e a kárának megtérítését az alperestől. Jelen tanulmány az eljáró bíróságoknak az ok-okozati összefüggésről, különös tekintettel a Ptk. 6:521. §-a szerinti előreláthatóságról, valamint a károsult kármegelőzési kötelezettségének megszegéséről tett megállapításait vizsgálja. Az írás a keresetet elutasító döntés helyességét nem vitatva (azzal egyetértve) egyrészt amellett érvel, hogy a Ptk. 6:519. §-ában és a Ptk. 6:525. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel vitatható az olyan ítéleti megállapítás, amely a kereset elutasítását az ok-okozati összefüggés fenn nem állásának megállapítása mellett a károsult kármegelőzési kötelezettségének felróható megszegésére alapítja. A kármegelőzési kötelezettség felróható megszegése ugyanis kármegosztást ítélő döntést eredményezhet csak, nem pedig kártérítési igényt elutasító döntést. Az elemzés másrészt arra mutat rá, hogy a Ptk. a 6:521. §-ában az okozati lánc elvágásához adja eszközül az előreláthatóságot. Álláspontom szerint a Ptk. 6:521. § szerinti előreláthatóság ekként nem arra szolgál, hogy a bíróság a segítségével az egyes körülményekből, történésekből azonosítsa az oko(ka)t, hanem arra, hogy meghatározza: az okként azonosított károkozó magatartás egyes kárkövetkezményei közül melyek térítendők meg (a károkozónak mely kárkövetkezmény bekövetkezésével kellett számolnia).

PJD2018. 27.
I. A jegyző által okozott kárért a polgármesteri hivatal tartozik felelősséggel.  
II. A fél saját felróható magatartása következményeire előnyök szerzése végett nem hivatkozhat.

PJD2018. 28.
I. Az állam jogharmonizációs kötelezettségéből eredő kárfelelőssége akkor áll fenn, ha a megsértett közösségi jogszabály a magánszemélyek számára biztosít jogokat, a jogsértés elég komoly, valamint közvetlen okozati összefüggés áll fenn a jogsértés és a károsult által elszenvedett kár között.  
II. A fakultatív program és a sztornó biztosítás díja közvetlenül az utazásra befizetett összegnek minősül.

PJD2018. 29.
A felmondás esetére kikötött általános kártalanítás összege akkor felel meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, ha figyelemmel van arra, hogy mennyi idő után kerül sor a felmondásra, a felmondásig a fél milyen tevékenységet végzett, és ezzel milyen költségei merültek fel. A kártalanítás differenciálatlan előírása tisztességtelen.  

Várgedő Lajos: A bankkölcsön: fogyasztóvédelem másként  
A kölcsönszerződés mint szerződés a klasszikus jogi felfogásban kötelem, amely a szerződő felet jogosítja és kötelezi. Következésképpen az adós személyes kötelezettként szerepel a jogviszonyban, vagyis a teljes személyes vagyonával áll helyt szerződéses kötelezettségéért. Mi a helyzet akkor, ha a hitelező tőle nem a teljes személyes vagyonára vezethetne végrehajtást, hanem csak arra a vagyonrészre, amelyet az adós a kölcsönszerződés fedezeteként kifejezetten lekötött? A személyes kötelem ezzel elmozdul a dologiasodás irányába, hasonlóan a közraktár jogi szabályozásához, ahol az árujegytől elkülönülő zálogjegy együttesen szükséges ahhoz, hogy a lekötött áru felett rendelkezni lehessen.
 

Információ


A havonta megjelenő online folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő, vagy érdekesnek számító problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet, az annak alkalmazása során felmerülő kérdéseket és lehetséges megoldásaikat, a joggyakorlat fejlődését. 

Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Csehi Zoltán, dr. Gárdos Péter, dr. Kisfaludi András, dr. Parlagi Mátyás.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk a következő címen érhetők el: https://wolterskluwer.hu/polgari-jog-folyoirat-bemutatasa/

Rovatok


1. Tanulmány
Rovatvezető: dr. Kisfaludi András

A tanulmány tudományos igényű, teljes és pontos hivatkozásokkal, tényekkel, érvekkel alátámasztott állításokkal, következtetésekkel, megállapításokkal. 

2. Jogesetelemzés
Rovatvezető: dr. Gárdos Péter
A rovat célja, hogy fórumot biztosítson felsőbb bírósági ítéletek tudományos elemzésének. Ez a rövid, néhány oldalas, kivonatolt döntéseknél jobban megismerhetővé teszik egyes kérdésekben a bíróságok álláspontját és gondolkodásmódját, emellett fórumot biztosítanak ezen döntések esetleges érvelési hibáinak bemutatására.
A folyóirat lapszámonként egy részletes, tudományos igényű jogesetelemzést tartalmaz.

3. Ptk. a jogesetek tükrében
Rovatvezető: dr. Gárdos Péter és dr. Parlagi Mátyás
Régi döntvény új köntösben, az 1959-es Ptk. gyakorlatából ismert (akár EBH-ként közzétett) jogeset ismertetését és megoldását tartalmazza a Ptk. szabályai alapján. A rovat célja, a Ptk. alkalmazásának, értelmezésének konkrét bemutatása egy korábbi jogeset/tényállás alapján. 

4. Döntvény
Rovatvezető: dr. Parlagi Mátyás
A rovat már az új Ptk. alapján egyedi ügyben hozott (akár egymásnak ellentmondó) bírósági határozatokra fókuszál (peres és nemperes ügyekre egyaránt), elsődlegesen az alsóbb fokú bírósági döntésekből merítve, mivel most még itt jelentkeznek. 

5. Fórum
Rovatvezető: dr. Csehi Zoltán
Rövid – nem tanulmány jellegű – írások lehetőségét biztosítja ez a rovat. Célja, hogy a jogalkotók, a bármely jogi hivatásrendhez tartozó jogalkalmazók (ügyvédek, jogtanácsosok, bírák, közjegyzők, ügyészek), a tudomány elméleti képviselői, kezdők és gyakorlottak egyaránt szakmai vitát kezdeményezzenek, megosszák gondolataikat, álláspontjukat, szakmai véleményüket saját tapasztalataik alapján. A könyvismertetések és konferencia-beszámolók is itt találhatóak.

Az előfizetés előnyei


  • Az online felületen az előfizetési időszakon belül megjelenő lapszámok, illetve a korábbi időszak lapszámai jól áttekinthető és könnyen kezelhető formában érhetőek el.
  • A cikkek címében és szövegében is gyorsan és egyszerűen kereshet.
  • A cikkek a Kedvencek menüpontban mappákba rendezhetők, így a továbbiakban bármikor könnyen elérhetők a felhasználók számára.
  • Ráadásul az új Jogtár előfizetéssel is rendelkezők a cikkekben lévő jogszabály hivatkozásokat kattintással azonnal elérhetik.

Számlázással és hozzáféréssel kapcsolatos információk


Számlázás és fizetés
Az előfizetésről kiállított számlát ügyfélszolgálatunk postai úton küldi el Önnek a megadott számlaküldési címére. A webshopban fizethet bankkártyával, vagy a kiküldött számlát 15 napos fizetési határidővel, banki átutalással egyenlítheti ki.
 
Online szaklap elérése
Webshopon keresztüli rendelés esetén néhány percen belül küldünk Önnek egy visszaigazoló e-mailt, melyben a „Használatba veszem” linken tudja megtekinteni a szaklap már megjelent lapszámait.

Az online szaklap az előfizetés alatt – a webshopban használat felhasználónevével és jelszavával - a Jogtár® felületén az Adatbázisok/Folyóiratok menüpontban érhető el.
 
Segíthetünk?

  • Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol a megrendeléssel, számlázással kapcsolatos kérdéseire. 
  • HelpDesk szolgáltatásunk rendelkezésére áll technikai segítség, műszaki információ kérdésében.