Ajánló
A Technológiai jogi Szakkönyvek Modulba tartozó könyvek a Jogtár felületén, online bármikor elérhetők, a könyvekbe saját jegyzetek és könyvjelzők helyezhetők el, a könyvek kiexportálhatók és nyomtathatók. A Technológiai jogi Szakkönyvek Modul megvásárlása esetén a könyvekben található jogszabályi és joggyakorlatra való hivatkozások aktív linkként működnek. A Technológiai jogi Szakkönyvek Modul megvásárlása esetén a Modulba tartozó könyvek 60 hónapig érhetők el a Jogtár felületén.
A Technológiai jogi Szakkönyvek Modulba tartozó könyvek:
Jog, Innováció, versenyképesség
Kiadás dátuma: 2017
Kézirat lezárásának dátuma: 2017. szeptember 1.
Technológia jog – Robotjog – Cyberjog
Kiadás dátuma: 2018
Kézirat lezárásának dátuma: 2018. július 18.
Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelem digitalizációjának alapvetései
Kiadás dátuma: 2020
Kézirat lezárásának dátuma: 2020. november 30.
Jog, Innováció, versenyképesség
Szerkesztő(k): Dr. Gellén Klára
Szerzők:
Dr. Barna András Péter, Dr. Bodzási Balázs, Dr. Hajdú József, Dr. Koltay András, Dr. Miskolczi Bodnár Péter, Dr. Molnár István, Dr. Sár Csaba, Dr. Sárközy Tamás, Dr. Tóth András, Dr. Trócsányi László, Dr. Udvary Sándor
Ajánló
A kiadvány szerzői napjaink digitális, felgyorsult világában az új gazdasági tendenciák, a technológiai innováció, valamint a tudományos értékteremtés kölcsönhatásában rejlő jogi kihívások kérdéseit elemzik. A tanulmányok középpontjában az a klasszikus dilemma áll, hogy a változó gazdasági-technológiai környezettel a jog miként tud versenyképes maradni, és e fejlődés mennyiben bontja meg, esetleg építi újjá a jogrendszer és az egyes jogágak tradicionális dogmatikai alapokon nyugvó pilléreit. E célnak alárendelten, a műben foglalt tanulmányok a jogi versenyképességgel, a pénzügyi szolgáltatások jogi aktualitásával, a közeljövő víziójaként a robot munkavégzés, a drónok, és az önvezető járművek szabályozási kérdéseivel, valamint az ügyvédi munka és a jogi-technológiai fejlesztések kapcsolatával foglalkoznak. Megjelenik továbbá a klasszikus tömegkommunikációs tér és platform, a média jelentéstartalmának átalakulásával foglalkozó elemzés, valamint a média, a szellemi tulajdon, és a tudományos kutatások által generált új mozgástér vizsgálata is.
A technológiai fejlődés az embereket helyettesítő és kiegészítő, automatizált világ jövőképét vetíti elénk. E ma még idegennek mondható, és sok esetben távolságtartással kezelt technológia felveti a stabil jogi környezet meglétének igényét is: az erről való gondolkodás ma már nem utópisztikus elképzelés, hanem merő realitás. A jogi kiszámíthatóság, az átláthatóság és a megbízhatóság érdekében, a jogalkotási folyamatoknak megfelelő ütemben kell követniük a változást, s több esetben elébe is kell menniük e rendkívül összetett digitális világnak. A szerzők a digitális jövő, a modern gazdasági-technológiai környezet felvetéseire fogalmazzák meg jogi-dogmatikai érveléseiket, és keresik az adekvát válaszokat.
Technológia jog – Robotjog – Cyberjog
Szerkesztő(k): Dr. Klein Tamás, Dr. Tóth András
Szerző(k): Dr. Klein Tamás, Dr. Szabó Endre Győző, Dr. Tóth András
Ajánló
Jelen kiadvány magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. Meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A mű a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.
Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kiadvány a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.
A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a munka.
A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.
Kinek ajánljuk?
A kötetet minden olyan gyakorló és elméleti jogász, illetve egyéb szakember számára ajánjluk, akit érdekel, hogy a technológia és a robotika robbanásszerű fejlődése, a kriptovaluták és a blockchain megjelenése milyen jogi kihívásokat jelentenek a jogalkotók és a jogalkalmazók számára, illetve hogyan fogják formálni a jogrendszerünk működését.
Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelem digitalizációjának alapvetései
Szerző(k): Dr. Strihó Krisztina
Ajánló
Az utóbbi két-három évtizedben komoly súlyponteltolódás figyelhető meg a kereskedelmi folyamatokban az elektronikus módszerek alkalmazásának irányába. Az internet lehetőséget biztosít arra, hogy különböző volumenű és tárgyú gazdasági ügyletet, tranzakciót bonyolítsunk le viszonylag rövid idő alatt, egyidejűleg akár több résztvevővel, akár az otthonunkban ülve.
A hagyományos üzletkötéssel szemben, amelynek során a személyes kontaktus igen nagy szerepet játszik, az új formációnál esetleg nem is azonos nyelvet beszélnek a jogviszony alanyai. A jogügylet szereplői anélkül, hogy egyszer is találkoznának, akár képviselőik útján, úgy kötnek szerződést, hogy esetleg különböző kultúrában, jogi környezetben élnek, tevékenykednek. Komoly jogalkotói feladat ered abból a körülményből, hogy a technológia-technikai háttér sokkal nagyobb lendülettel fejlődik, mint ahogy azt a jogalkotási mechanizmus követni tudná. A határtalanság tehát nemcsak földrajzilag jelenik meg, hanem az elektronikus nyilatkozattételhez szükséges eszközök, módszerek vonatkozásában is. Az említett körülmény okán a társadalomnak és azon belül a jogásztársadalomnak is folyamatos készültségben kell lennie.
Ez utóbbihoz nyújt támogatást kiadványunk, melyet főként vállalati jogtanácsosoknak, ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek, joghallgatóknak és egyetemi oktatóknak ajánlunk.
Részletes ismertető
A globalizációs folyamat és a hatására kialakuló új típusú helyzetek átszövik életünk, társadalmi- és gazdasági viszonyaink szinte minden szegmensét. A robbanásszerű technikai és technológiai fejlődés következtében, a különböző elektronikus kommunikációs eszközök, berendezések megjelenésével, dinamikus korszerűsítésével a digitális környezet megjelenik valamennyi területen, lehetőség nyílik például az elektronikus nyilatkozattételre,az online szerződéskötésre, vagy az online ügyintézésre. Az internet, mint az információ alapú társadalmak globális világhálózata alapjaiban változtatta meg az életviszonyokat, hatását nemzetek feletti jelenségként fejti ki, hiszen az internetes kapcsolatnak köszönhetően a határon átnyúló jogviszonyok térnyerése figyelhető meg.
A szerző bemutatja az Európai Unió kereskedelempolitikáját, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság jegyében a tisztességes kereskedelmi gyakorlat kialakítása és fenntartása mellett teszi le a voksát, az európai uniós termelők védelmén túl a szabadkereskedelemnek is utat engedve. A kereskedelempolitikai alapvetéseket követően ismertetésre kerül a belső piac kialakulása és működésének fő elvei, azzal, hogy a belső piacot meghatározó négy alapszabadság közül elsősorban az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása bír relevanciával az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben.
Áttekintésre kerül a digitális környezet és a digitális piac fogalma, főbb elvei, továbbá az irányadó stratégia. Kiemelésre kerül, hogy az Európai Unió gazdaságnak és társadalmának a digitalizálódásának mértékét valamennyi tagállamra kiterjedően a „DESI-index (Digital Economy and Society Index)” mutatja meg.
„Az elektronikus kereskedelem jogi környezete” című pontban az olvasó betekintést kap a jogalkotást meghatározó speciális szabályozási elvekbe, az irányadó európai uniós és a hazai rendelkezésekbe. A szerző elhelyezi az elektronikus kereskedelmi szerződést a jogrendszerben, részletezve a jogviszony és a szerződéskötés specifikumait.
Különös figyelmet fordít a monográfia a fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésekre, mivel a harmadik generációs emberi jogokkal együtt ez a jogterület is előtérbe került. A digitalizációval érintett területek vonatkozásában ismertetésre kerül, hogy a jogalkotó milyen módon igyekszik kompenzálni a fogyasztó esetleges hátrányát, milyen igényérvényesítési lehetőségek vannak a vélt/valós jogsérelmek orvoslására.
Végezetül a szerző számba veszi az elektronikus kereskedelmi szerződés lehetséges előnyeit és buktatóit, továbbá megjelöli azon kihívásokat, amelyekkel számolnunk kell jogalkalmazói és jogalkotói vonalon egyaránt.
