Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához

Ajánló

A Jogtár-formátum utolsó időállapota: 2015. február 28.

A közbeszerzési törvény első, 1995-ben megjelent változata is az európai uniós jogfejlődés eredményeinek átvételével készült. Ezért a közbeszerzési törvény minden alapvető jogintézménye uniós eredetű. A kiadvány - egy az európai uniós intézményrendszert és jogforrási struktúrát bemutató elméleti áttekintés során – elemzi az irányelvek minden fontosabb intézményét és az ezekkel lényegében megegyező közbeszerzési nemzeti jogintézményeket (például a törvény alanyi hatálya, azaz ki minősül ajánlatkérőnek, a törvény tárgyi hatálya, azaz mi minősül beszerzésnek, a minőségi kiválasztás szempontjainak meghatározása, a bírálat, eljárástípusok, szerződésmódosítás stb.). 

A kiadvány elemzi az Európai Bíróság elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseit, azokat is, amelyek jó része az úgynevezett historikus jogalkotás keretében született és magyar nyelven nem hozzáférhető. 

A kiadvány nem csupán a 2004-es közbeszerzési irányelveket elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotó az új Kbt. és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával ültetett át a magyar jogrendszerbe. Az új irányelvek nem csupán kodifikálták az Európai Bíróság elmúlt 10 évének esetjogát, hanem lényegi újításokat hoztak a jogfejlődésben. A kiadvány megvilágítja az új irányelv-generációk keletkezésének hátterét és ezáltal elősegíti a nemzeti közbeszerzési jogot alkalmazók munkáját is.