Ajánló
A Jogtár-formátum időállapota: 2022. május 25.
A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény számos változáson esett át az elmúlt kilenc évben. A Nagykommentárral segítséget szeretnénk nyújtani a törvény változásainak megértéséhez és nyomon követéséhez, megkönnyíteni a nevelés-oktatás területén dolgozó jogalkalmazók munkáját.
Az elmúlt három évben a köznevelési törvény változásai sűrűn követték egymást. A GDPR 2018-as hatálybalépését követően a szabályait a nevelési-oktatási intézmények személyes adatainak kezelése során is végre kell hajtani. A témakör megjelent a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeleteiben is, ehhez kapcsolódóan új az oktatási nyilvántartásról szóló szabályozás. Az új rendszerben az oktatási azonosító szám egységes használatával a lekérdezések egyszerűbbek, gyorsabbak, a személyek életútja egységesen, egészében is nyomon követhető a tanulói-hallgatói életútvizsgálatok során. 2018-ban a szociális megsegítés közvetlenül elérhető szolgáltatássá vált az iskolákban és az óvodákban. A tankönyvrendszer is átalakult, ma már ingyen jutnak tankönyvhöz az általános iskolás diákok. A tankönyvellátásáról szóló törvényt és rendeletet 2019-ben hatályon kívül helyezték, rendelkezéseik beépültek más köznevelési jogszabályokba.
Bővültek az Oktatási Hivatal feladatai (tankönyvfejlesztés és -kiadás, oktatáskutatás, egyéni munkarend, tankötelezettség-halasztás).
2020-ban átalakult a pedagógiai szakszolgálatok struktúrája, az országos szintű intézmények megszűntek, több intézmény lát el szakszolgálati feladatokat, hogy területileg ne legyenek egyenlőtlenek az elosztások. A tankerületi központok több hatáskört kaptak a sajátos nevelési igényű gyermekek kapcsán.
Létrejött az iskolaőrök intézménye.
2020-ban hatályát vesztette a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet is. A kerettanterveket, alapprogramokat, irányelveket az oktatásért felelős miniszter már nem rendeletben adja ki, hanem az Oktatási Hivatal honlapján teszi közzé. Az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott eszköz- és felszerelésjegyzék szintén az Oktatási Hivatal honlapján található mint szakmai anyag.
Mindeközben a Kormány célul tűzte ki a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) fejlesztését, amely hatékonyabban támogatja a digitális oktatást. Elkezdődött a KRÉTA integrált részét képező Digitális Kollaborációs Tér modul fejlesztése. A digitalizáció egyik lépcsőfoka volt, hogy a KAFFEE-rendszer (Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása) lehetővé teszi bizonyos ügyek elektronikus elindítását/elintézését a szülők számára.
Végül szólni kell a szakképzést érintő változásokról is, bár ez a köznevelési törvény szempontjából kifejezetten témaszűkülést jelent, hiszen a két ágazatot az eddiginél nagyobb mértékben választotta szét a jogalkotó.
A Nagykommentár a műfaj sajátosságainak megfelelően a törvény rendelkezéseit sorban, szakaszról szakaszra értelmezi. Mindig egy konkrét §-hoz kapcsolódóan fogalmaz meg magyarázatot, amely csak az adott § elolvasása után érthető. A Nagykommentár a törvényszöveg feldolgozása során szükségszerűen utal más jogszabályokra. Mivel a köznevelés szabályainak forrásai a törvény alapján megalkotott rendeletek is, illetve más törvények is tartalmazhatnak a köznevelést érintő szabályozást, a magyarázatok magukban foglalják azoknak a jogszabályoknak (kapcsolódó törvényeknek és rendeleteknek) az értelmezését is, amelyek nélkül a köznevelési törvény rendelkezései nem érthetők meg. Minden magyarázó szöveg végén szerepel, hogy melyik jogszabályban érdemes még hozzáolvasni a témához, esetleg mi a joggyakorlat az adott kérdésben.
Érdemes minden oktatási kérdésnél a köznevelési törvény kommentárjától indulni, mert a jogrendszerünk egyik rendszeralkotó elve a hierarchia. A jogszabályok hierarchikus rendbe tagozódnak, a jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat a jogalkotásról szóló törvény által megállapított sorrend szerint (Alaptörvény, törvény, rendeletek stb.). Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. Így hiába tudjuk például biztosan, hogy a felmerült kérdésre a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben van a válasz, mindig figyelnünk kell a köznevelési törvény rendelkezéseit is, mert lehet, hogy az adott kérdést a törvény is szabályozza, és az EMMI rendelet csak kiegészíti azt, vagy kivételt fogalmaz meg. Ezért elengedhetetlen a közneveléssel foglalkozó szakemberek számára a köznevelési törvény kommentárjának ismerete, akár óvoda/iskolafenntartó, akár intézményvezető számára, de szintén elengedhetetlen a tágabb értelemben vett oktatási ágazatban dolgozó szakemberek számára is, dolgozzanak akár az oktatásért felelős minisztériumban, a Klebelsberg Intézetben, az Oktatási Hivatalban vagy a kormányhivataloknál, hiszen a nevelési-oktatási intézmény hatósági és törvényességi ellenőrzéseit ők végzik.
